Afgán feszültségek

Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem lesz könnyű dolga Barack Obama amerikai elnöknek a választási kampányban legfontosabbként hangoztatott nemzetbiztonsági cél elérésében, az afganisztáni helyzet rendezésében. Miközben az új washingtoni kormányzat másfél éven belül akár 25 ezerrel is növelné jelenleg 36 ezres afganisztáni haderejének létszámát, Irakról ide helyezve a terrorizmus elleni küzdelem középpontját, a kabuli vezetés egyre nyíltabban fejezi ki elégedetlenségét az ottani amerikai akciókkal kapcsolatban. A geopolitikai játszmába ráadásul Moszkva is bekapcsolódni látszik; sokan legalábbis Oroszországot vélik felfedezni az afganisztáni műveletek szempontjából fontos kirgizisztáni amerikai bázisnak a kirgiz államfő által a múlt héten bejelentett bezárása mögött.

Az augusztusban választások elé néző Hamid Karzai afgán elnök elsősorban a hadműveletek civil áldozatainak nagy számát kifogásolja, ez az ENSZ szerint tavaly 40 százalékkal nőtt 2007-hez képest. Azt is követeli a NATO-tól, hogy ezentúl csak afgán erők foganatosíthassanak letartóztatásokat és házkutatásokat.

Kirgizisztánban Kurmanbek Bakijev államfő azt követően jelentette be a manaszi légibázis bezárását, hogy Oroszországtól kétmilliárd dolláros segélycsomagra kapott ígéretet. Moszkva szerint a két dolog között nincs összefüggés. Az viszont biztos, hogy az USA-nak most sürgősen új utánpótlási útvonalat kell keresnie. BÁ