Régi reflexek

Bár a tervezett adómódosítások végső, hivatalos változatára még várnunk kell pár napot, az Index által megszerzett előzetes verzióból három dolog már most kiolvasható. Egyik sem hízelgő a kormányra nézve. És egyik sem újdonság.

Az első, hogy a miniszterelnök nagy ívű bejelentéseit érdemes mindig kellő visszafogottsággal kezelni. A január 29-i rendkívüli ülésnapon 1000 milliárdos csomagról volt szó, amelyről már akkor kiderült, hogy jórészt teherátrendezést és nem kiadáscsökkenést kell alatta érteni. A most közölt dokumentumból kiderül, ez is csak jövőre értendő, az idén „mindöszsze” annyi történik, hogy 60-80 milliárd forint átkerül a vállalkozások „válláról” a lakosságéra.

Ez pedig elvezet a másik problémához. A szocialista kormányzat hajlamos úgy megoldani egy problémát, hogy közben újakat teremt. A jelenlegi bonyolult adórendszert toldozgatják-foltozgatják a különböző lobbiérdekeknek megfelelően, miközben még a jó szándékú módosítások is gyakran kontraproduktívvá válnak. Vajon érdemes-e egy nettó összegében ilyen csekély hatású változtatást az év közben végrehajtani? Vajon változik-e ettől érdemben valami, vagy csak tovább keseríti a vállalkozások eddig sem könnyű életét?

Végül a harmadik tanulság: nagyon úgy néz ki, hogy ismét csak a felgyülemlett problémák megoldásának elodázása folyik. Magyarországnak nem bonyolultabb, hanem sokkal egyszerűbb adórendszerre van szüksége, a mostaninál jóval alacsonyabb jövedelemelosztási és adócentralizációs rátával. A kormány környezetében sokan még most is inkább a monetáris politikától, netán a hitelezőinktől várják a megoldást, miközben az eddigi tétlenség ára jól látható és egyre nő. Ha ebben nem történik radikális szemléletváltás, akkor önálltatás lenne bárkinek is azt hinni, hogy ezek a „jó irányba tett” lépések kirángatják a gazdaság szekerét a sárból.