Stresszteszt

Az októberi felfüggesztést követő első állampapír-kibocsátás eredményeinek ismeretében még a legoptimistábbak sem jelenthetik ki, hogy lehetséges lesz rövid időn belül a magyar államadósságot döntő arányban a piaci forrásokból finanszírozni. De legalább az kiderült, hogy a befektetők hajlandók – elfogadható feltételek mellett – magyar állampapírokat vásárolni. Az aukció előtt ugyanis még ez sem volt teljesen biztos.

Első pillantásra biztató, hogy alaposan túljegyezték mindhárom lejáraton az instrumentumokat, a legnagyobb érdeklődés pedig éppen a leghosszabb futamidejű, a tízéves papírokat övezte. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy „békeidőben” az állampapír-aukciókon a tegnap meghirdetett mennyiség többszöröse kerül általában kalapács alá, a szokásos volumen mellett már valószínűleg nem lettek volna sokszoros többségben az ajánlatok. Továbbá az átlaghozamok szintén mindhárom lejáraton magasabbak voltak, mint a Bloomberg hírügynökség adatai alapján a másodlagos piacon, illetve, mint a papírok ezt megelőző, utolsó aukcióján. Ez egyébként várható volt – többen kételkedtek is az aukció időzítésének helyességével kapcsolatban –, hiszen a magyar államkötvényektől elvárt hozamok január közepe óta ismét meredeken emelkednek.

A válságból kivezető út mérföldkövének nevezte a tegnapi aukciót egy nyugat-európai elemző, a kibocsátás csekély volumene és többféleképpen is értelmezhető eredménye miatt azonban ajánlott inkább tartózkodni az ilyen kijelentésektől. Ahogy azt az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) is jelezték korábban, az aukció inkább tesztjellegű volt. Nem kizárt, hogy a vevők a kimenetel láttán felbátorodjanak. Ha pedig mégsem, akkor az ÁKK kénytelen lesz az Nemzetközi Valutaalap hitelkeretére támaszkodni, ahogy azt az előző év végén már jelezte.