Zöld országgá kell válnunk

- Jókor jött az Európai Unió klímacsomagja?

- A klímacsomag elfogadása sürgető volt, hiszen az éghajlatváltozás nincs tekintettel a gazdasági válságra. Ez egy globális veszély, és az Európai Unió jó példával járt elöl: vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Magyarországnak el kell érnie, hogy 13 százalékra nőjön a megújuló energiák aránya, és javuljon az energiahatékonyság is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem kizárólag Európára hárul a feladat. Most az amerikaiakra irányul a figyelem, s az új elnök, Barack Obama részéről biztatók a jelek. Amennyiben az Egyesült Államok az év végi koppenhágai konferencián felsorakozik azokhoz az országokhoz, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatás csökkentéséhez, akkor nagy valószínűséggel a harmadik világbeli óriás kibocsátókat – Kínát, Indiát, Mexikót – is rá lehet venni erre.

- Magyarország tudja teljesíteni a maga vállalásait?

- Teljesítenünk kell. A gazdasági válság nem téríthet le erről az útról.

- A költségvetés helyzete sem?

- Az sem. A kibocsátáscsökkentés vállalati, intézményi és lakossági oldalról egyaránt az energiafelhasználás függvénye. A cégek emissziómérséklése mellett hangsúlyos a lakosság szerepe is, amely az ország energiaszükségletének harmadát használja fel, ennek 70 százalékát fűtésre és meleg vízre. Ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy csak annyi energiát használjanak, amennyire szükségük van, ezzel sok milliárdot takaríthatunk meg. Nem drasztikus változtatást várunk, hanem apró lépéseket. Például azt, hogy negyven fok helyett harminccal menjen a mosógép, csupán egy fokkal csavarják lejjebb a lakás fűtését, és ne tartsák folyamatosan készenléti állapotban, áram alatt az elektronikai berendezéseket.

- A jelek szerint pazarlók vagyunk?

- Számos tekintetben igen.

- És környezetszennyezők is?

- Sajnos igen, mert mindez fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Épületeink zöme – és nemcsak a panelekre gondolok, hanem a hatvanas-hetvenes években épült családi házakra is – nem felel meg a mai energiaszabványoknak. Szigeteléssel, nyílászárócserékkel jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás, és így a károsanyag-kibocsátás is. Ráadásul ehhez támogatás is kapható, akár az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia operatív programja (KEOP), akár a tárcánknál a kvótaeladások bevételéből hamarosan induló Zöldberuházási rendszer (ZBR) keretében.

- Ám a pályázatok csak akkor lehetnek igazán csábítók, ha nagyobb arányú a támogatás…

- Természetesen. Érdemi támogatás kell ahhoz, hogy megmozduljanak az emberek. Ezt a kormány is felismerte, és könnyítette a feltételeket: a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokból hamarosan kevesebb önerővel és magasabb támogatással lehet energiatakarékossági felújításokat kezdeményezni. A ZBR épületenergetikai pályázatain 40 százalékos támogatási arányt szorgalmazunk, s az indulás a kvótatárgyalások lezárásától függ. Közösségek és egyének egyaránt pályázhatnak majd épületek energiatakarékos, környezetbarát felújítására, például napkollektorok alkalmazására. Nálunk a minisztérium tetején már működik egy napkollektor, ma ez biztosítja a szükséges meleg víz jó részét.

- Miért zajlanak – a kívülálló szemével – szupertitkos körülmények között a kvótatárgyalások?

- A szerződésekből az ár kivételével minden publikus. Nyilvánosságra hoztuk, kikkel kötöttük az első két üzletet, és nem titok az sem, hogy tovább folynak a tárgyalások. A Belgiummal és Spanyolországgal létrejött megállapodás keretében a partnereink kérték az ár titokban tartását. Hazánk tárgyalási pozíciója is azt kívánja, egyelőre ne ismerje a piac az árainkat. Magyarország a világon az elsők között adott el a kvótájából, és ezen a „szűz” piacon még meglehetősen kialakulatlanok az árak. Mi jó „terméket” kínálunk, az eddig megkötött szerződésekben ugyanis vállaltuk: a ZBR-en keresztül kizárólag olyan pályázatokat, beruházásokat támogatunk a bevételből, amelyek kimutathatóan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek köszönhetően eddig sikerült jó pozíciót elérnünk, és nem akarjuk, hogy bármi befolyásolja az árat, hiszen most is jelentős tételű eladásról folynak tárgyalások.

- Mennyi bevételünk lehet a kvótakereskedelemből?

- Ha egy évvel ezelőtt kérdez, akkor több százmilliárdot mondtam volna. Most a válság miatt óvatosabb vagyok. Ha ebben az évben a bevételünk – a már lezajlott két eladással együtt – eléri az 50 milliárd forintot, az jó eredmény lesz. Nincs kényszer, 2012-ig bármikor el lehet adni a szabad kvótáinkat.

- Az EU-csatlakozáskor Magyarország mentességet – derogációt – kapott bizonyos uniós kötelezettségek teljesítése alól. A közösségi források miként segítik ezek teljesítését?

- A KEOP 2007–13-as keretének csaknem 70 százaléka közvetlenül a derogációs kötelezettségek teljesítését szolgálja. Magyarország egyébként első helyen áll a környezetvédelmi projektek területén is az új tagállamok között. Az eddig előkészített pályázatok 963 milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházást generálhatnak. Visszatérve az uniós kötelezettségekre: a szennyvíz- és hulladékkezeléssel már jól állunk, az ivóvízminőség esetében – elsősorban a dél-alföldi program csúszása miatt – az arzén határértékére 2012-ig halasztási kérelmet nyújtunk be.

- Mi a helyzet a levegőtisztasággal? Az elég dermesztő volt, amikor szmogriadót rendeltek el…

- Olyan kritikát kaptunk, hogy pápábbak akarunk lenni a pápánál, de lássuk be, az egészség védelmében ez elkerülhetetlen. Miniszteri rendelettel önálló határértéket vezettünk be a szálló porra, így az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadóterveiket. Noha nálunk az első szmogriadónak megvoltak a maga gyermekbetegségei, mindenképpen ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagyvárosok belső részein a közlekedés miatt sokszor olyan rossz minőségű a levegő, hogy az káros az egészségre, a gyerekekre és az idősekre pedig kifejezetten veszélyes. Ha egy NATO-csúcs alkalmából Budapesten a fél belvárost lezárhatják, akkor talán az egészségünkért is hozhatunk annyi áldozatot, hogy korlátozzuk az autóhasználatot. A cél egyébként a megelőzés, tehát hogy az önkormányzatok figyelemfelhívással és egyéb intézkedésekkel elkerüljék a szmog kialakulását. Európa számos nagyvárosában működik például zónarendszer vagy dugódíj, így a legszennyezőbb járművek már nem hajthatnak be a belvárosba.

- A szavaiból úgy tűnik, még elégedetlen az emberek környezettudatosságával?

- Kétségkívül sok még a tennivaló, de egyre több az eredmény is. A termékdíj szabályozása körüli viták során a PET-palackok ügyében komoly indulatokat váltott ki az a javaslatunk, hogy előnyben részesítenénk a betétdíjas palackokat. Azt mondtuk, ha a gyártók, a kereskedők megoldják a visszagyűjtést és újrahasznosítást, cserébe visszatérítjük a termékdíj 80 százalékát. A Cora és a Tesco áruház is elindította a visszagyűjtést, s lám, a vásárlók tömegesen élnek a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy jó példával, praktikus ösztönzőkkel, szigorú előírásokkal az eddigieknél jobb eredményeket érhetünk el, mert az emberek fogékonyak a környezetvédelemre.

- Sokakat ugyanakkor elbizonytalanít az, hogy illegális szeméthegyek tűnhetnek fel az ország bármely pontján, amelyek gyakran külföldről érkeznek…

- Magyarország nem válhat Európa szemétlerakójává. Mára elértük, hogy Németországból már nem érkeznek ilyen „szállítmányok”, ugyanakkor a Zöld-kommandó még most is sok hazai eredetű illegális lerakót kényszerül felszámoltatni. Az idén a szabálytalan autóbontókra szeretnénk „lecsapni”, ezen a téren fokozott ellenőrzésre kell számítani.

- Több a vitás ügyünk Ausztriával. Sikerül rendezni ezeket?

- Elmozdulást értünk el a Rába ügyében. A folyó habzásáért felelős osztrák bőrgyárak 2009 végére beépítik a még hiányzó szűrőket, és addigra valamennyi gyár technológiát is vált. A heiligenkreuzi hulladékégető esetében ugyanakkor nem ilyen együttműködők a burgenlandi hatóságok. Noha minden követ megmozgattunk ebben az ügyben, és továbbra is segítjük a szentgotthárdiakat, az erőfeszítéseink egyelőre nem vezettek eredményre. A helyiek mindenképpen fellebbeznek az égetőmű ellen, hiszen a beruházó arcátlanul közel tervezte azt a határhoz, ráadásul túlméretezett kapacitása jelentős közlekedési-szállítási terheléssel fenyegeti a környéket. Ugyanakkor már hallhatók olyan hírek is, hogy a beruházó pénzügyi nehézségek miatt nem is tudná megvalósítani a projektet.

- Érdekes azt látni, hogy a válságkezeléssel mennyire átalakul a világ, a környezet is. A szakértők egy része kifejezetten a „zöld növekedés” projektjeire adna több pénzt a gazdaságélénkítési programokban. Mit kellene tenni Magyarországnak?

- Ha azt nézem, hogy a magyar gazdaságélénkítési csomag összeállításánál milyen forrásátcsoportosítások történnek, és emellett elértük, hogy a KEOP keretéhez nem nyúltak hozzá, akkor azt kell mondjam, soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre az ország környezeti állapotának a javítására. A zöldtechnológiák és az alternatív energiaforrások válság idején is a gazdaság húzóerejévé nőhetik ki magukat.

- Megérné Magyarországnak zöld országgá válni?

- Feltétlenül. Ha szó szerint értelmezem, növekedne a zöld terület, ha szimbolikusan, akkor rohamosan haladhatnánk előre a környezettudatosság terén, és ez jobb életminőséget eredményez. A gazdaság pedig a világon mindenütt a versenyképes környezetipar, a zöldberuházások irányába mozdulhat el.

A teljes szigetelés és nyílászá-rócsere mellett kikötötték a gázt az épületből, s földhőcserés fűtő-hűtő rendszert alakítottak ki benne. A beruházás költsége egy jó középkategóriás autó árával volt egyenlő.

A család eleinte ódzkodott a tervtől, és csak akkor bólintottak rá, amikor egy kockás papíron bebizonyította, hogy a befektetés öt év alatt megtérül.

A teljes szigetelés és nyílászá-rócsere mellett kikötötték a gázt az épületből, s földhőcserés fűtő-hűtő rendszert alakítottak ki benne. A beruházás költsége egy jó középkategóriás autó árával volt egyenlő.

A család eleinte ódzkodott a tervtől, és csak akkor bólintottak rá, amikor egy kockás papíron bebizonyította, hogy a befektetés öt év alatt megtérül.-->