Csodavárás

Alul lehetett múlni a decemberi külkereskedelmi adatokat is, pedig már azok is olyan mértékű visszaesésről tanúskodtak, amelyet pár hónapja még elképzelhetetlennek tartottunk. Halmozottan hátrányos helyzetben találtuk magunkat: ha nem lett volna elég a versenyképességi lecsúszásunk, még a külső feltételek is folyamatosan rosszabbodnak. Tavaly ilyenkor már mindenki azt várta, hogy szép lassan kifut a kormányzati megszorítások gazdaságot fékező hatása, és egy egészséges, exportvezérelt növekedés indulhat. Ezt már 2008-ban sem sikerült elérni, a külkereskedelmi mérleg ugyanis enyhén romlott éves átlagban.

Az azonban még mindig nem világos, mi áll az óriási exportvisszaesés hátterében, hiszen a felvevőpiacokon tapasztalt keresletszűkülés ennél lényegesen visszafogottabb volt. Az igaz, hogy az autóeladások estek a legnagyobb mértékben, ez jelentős, de azért nem meghatározó részét teszi ki a magyar exportnak. Emlegették még az erőltetett készletcsökkentést is magyarázatként elemzők, bár ilyen jelentős zuhanást ez sem indokol.

A gazdaság pályáját látszólag nem érinti ennyire rosszul az export visszaesése, mivel ezzel párhuzamosan az import is szűkül a behozott alapanyagok és félkésztermékek magas aránya miatt. A külkereskedelmi mérleg még javulhat is az idén. A termelést azonban mindenképpen rosszul érinti mindez, ahogy azt az év eleji gyárbezárások és termelési szünetek is mutatták.

A jelenlegi helyzet ellentmondásai között megemlíthető még, hogy a korábban elképzelhetetlennek tartott szintekre süllyedő forint sem segít az exportőröknek, holott korábban sokan ettől várták a megváltást. Ebben a helyzetben egy dologban reménykedhetünk: hogy a nyugati kormányok keresletélénkítő csomagjai a hazai vállalkozásokat is kihúzzák a bajból. Erre azonban vélhetően még jó ideig várni kell.