Visszaesés az építéseknél

Az export terén már korábban is súlyos visszaesésről számolt be a statisztika, nem csoda, hogy ezt a hazai ipar is megsínylette. Annál meglepőbb volt a múlt év végén jól teljesítő építőipar januári zuhanása, bár az világos volt, hogy a forráshiány fokozódása nem tesz jót a szektornak. Mindezek ellenére a várható inflációt jócskán meghaladó béremelések voltak januárban a magánszférában, a hazai vállalatok inkább a leépítésekkel próbálják átvészelni a recessziót.

Az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest januárban 22,9, munkanaphatástól megtisztítva 21 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A hónap során az exportkereslet drasztikus visszaesésének hatására az ipari kivitel 29,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari export egyötödét adó járműgyártás kivitele 39,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző esztendő januárjában.

Az építőipar termelése 16 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól januárban a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adat szerint is – jelentette a KSH. Még mindig a magánberuházók által dominált épületépítések esnek viszsza jobban (17,6 százalékkal). Az útépítéseket is tartalmazó egyéb építményeknél 8,7 százalékos zsugorodás tapasztalható. Decemberhez képest 13,8 százalékos szezonálisan kiigazított csökkenést mutatott az első havi termelési volumen.

A magánszféra a tavalyinál visszafogottabb, 5,4 százalékos bruttó keresetemelkedést mutatott januárban, míg a közszféra 23,7 százalékos csökkenést szenvedett el a KSH friss adatai szerint. Utóbbiban azonban egyszeri hatás játszott szerepet, tavaly januárban ugyanis a tizenharmadik havi illetmény nagyobb részét is folyósították, emellett azonban azóta a prémiumokat szintén befagyasztották. A rendszeres keresetek 3,4 százalékos emelkedést mutattak az állami alkalmazottaknál, a versenyszférában 5,8 százalékos volt a növekmény. BD