Az internetes kihívás

Az internet mára megkerülhetetlenné vált: növeli a versenyképességünket, munkahelyeket teremt, elősegíti a társadalmi mobilitást, hozzájárul a gazdaság fellendüléséhez. Magyarországon a vezetékes és mobilinternetes hálózatok minősége és elérhetősége nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Az infrastruktúrák közötti élénk versenynek köszönhetően az induló sávszélesség megnégyszereződött, a széles sávú szolgáltatások árai 30 százalékkal csökkentek az utóbbi másfél évben, és a mobilinternet mintegy hétmillió ember számára elérhető. Mindezek azt indokolnák, hogy folyamatosan, nagy ütemben nőjön az internetfelhasználók aránya.

E tekintetben azonban elmaradunk a várakozásoktól, ennek legfőbb oka a digitális írástudás alacsony szintje, a világháló iránti bizalom gyengesége és az internetet nem használók csekély motiváltsága. Tovább rontja a képet a kisvállalkozások informatikai felkészültségének és nyitottságának hiánya, illetve a felhasználóbarát e-közigazgatási szolgáltatások elégtelen kínálata. Mindez pedig növelheti Magyarország gazdasági lemaradását nemzetközi szinten.

Az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy a piaci szereplők mellett a politika és a kormányzat is fontosságának megfelelően kezeli a kérdést, és egyértelműen letette voksát az internetpenetráció fejlesztése mellett. Adómentes maradhatott például az internethasználat mint béren kívüli juttatás – ebből is egyértelműen látszik, hogy a döntéshozók a társadalom lehető legszélesebb rétege számára kívánják elérhetővé tenni a világhálót. Ezzel az alapelvvel – ahogyan minden bizonnyal valamennyi piaci szereplő – teljes mértékben egyetértek: az internet kulcsfontosságú a települések, a régiók, az ország és persze az egyének életminősége szempontjából.

A fontos kérdés az, hogyan léphetünk tovább. A digitális szakadék felszámolása és ezzel az ország versenyképességének fokozása differenciált és átgondolt stratégiát igényel, a valós problémákra összpontosító megoldási javaslatokkal. A kínálat és az infrastruktúra fejlesztése mellett megfelelő erőforrásokat kell fordítani a keresleti oldal hiányosságainak megszüntetésére is. Az ennek érdekében indított kezdeményezéseket – mind az államiakat, mind a civil- és a versenyszférából érkezőket – egyértelműen támogatjuk, és magunk is aktívan részt veszünk a kínálat és a kereslet együttes formálásában.

Nemcsak az utóbbi három évben infrastruktúra-fejlesztésre fordított 250 milliárd forintos vagy a most folyó 40 milliárdos optikai és szintén több tízmilliárdos mobil-szélessávú beruházásainkra gondolok itt, hanem olyan programokra is, amelyeket azért támogatunk, mert bővítik a potenciális felhasználók körét és javítják az esélyeit. Ilyen például a Wifi falu program, amelynek keretében hátrányos helyzetű észak-magyarországi és dél-dunántúli családok juthatnak használt számítógépekhez és ezáltal internetkapcsolathoz – amelyhez hálózatot építünk és oktatást biztosítunk. Felhasználókat ösztönző kezdeményezés a TITAN program, amelyet informatikai cégekkel, szakmai és kormányzati szereplőkkel hoztunk létre azért, hogy a kis- és közepes cégek vezetői és munkavállalói megismerjék a világháló kínálta lehetőségeket. Idesorolható a Digitális Híd rendezvénysorozatunk is, amely az ország legkevésbé ellátott kistelepülésein mutatja be az internet előnyeit.

Ezek a programok a magyar információs társadalom hiányosságait kívánják ellensúlyozni, kiemelkedő eredményességgel. A digitális szakadék leküzdéséhez azonban a piaci szereplők beruházásain és szemléletformáló programjain túl szükség van hatékony és aktív állami közreműködésre is – a felismert problémákra valós megoldásokat kínáló stratégiák kidolgozásával és megvalósításával.

A szerző a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója