Kényszerű közeledés

Saját szavai szerint „rendkívüli örömmel” fogadta az Izland uniós csatlakozási szándékát kimondó parlamenti szavazás eredményét Johanna Sigurdardottir, a szigetország kormányfője. Ezzel megnyílt az út a kis állam előtt a csatlakozási kérelem beadásához, amelyre e héten, az uniós külügyminiszterek következő ülése előtt sor is kerülhet. A 33 igen és a 28 nem szavazat a reykjavíki törvényhozásban ugyanakkor jól érzékelteti, hogy Sigurdardottir lelkesedését korántsem osztja egyöntetűen az ország politikai elitje. És akkor még a lakosságról nem is beszéltünk, amelynek többsége a legutóbbi felmérések szerint ugyan támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de magát a belépést elutasítja. A 320 ezer lakosú szigetországnak a bankrendszere összeomlását okozó pénzügyi válság előtt több oka is volt a kívül maradásra. Egyrészt féltette 1944 óta tartó önállóságát, másfelől halászatára látta veszélyesnek az uniós kvótákat, szabályokat – és a konkurenciát.

Egyébként a meleg brüsszeli szavak ellenére sem lehet majd Izland villámgyors belépésére számítani. Hiába adaptálta Izland az uniós joganyag immár 70 százalékát az Európai Gazdasági Térség tagjaként, és tekinti Brüsszel „régi demokratikus gyökerekkel rendelkező európai országnak”. A fogós halászati kérdések, illetve az uniós procedúra körülményessége miatt Reykjavík legkorábban 2012-re állhat készen a belépésre. JK