Akár a Microsoft elleni évtizedes brüsszeli hadjárat teljes sikerének is felfogható, hogy az amerikai szoftvergyártó pénteken bejelentette: a Windows legújabb (októberben piacra kerülő) verziójában a vevők maguk választhatják meg, melyik internetes böngészőprogramot telepítik gépükre alapértelmezettként. Az Európai Bizottság még januárban javasolta egy ilyen képernyő telepítését a Windowsra. Az Internet Explorer automatikus beépítése ugyanis Brüsszel szerint jogosulatlan előnyt biztosított a 60 százalékra becsült piaci részarányú szoftver számára, az alternatív böngészők (például a Firefox, az Opera, a Chrome vagy a Safari) rovására.
Az 1986-os tőzsdére menetele óta 12 ezer alkalmazottját dollármilliomossá tevő Microsoft már 1999 óta csatázik különféle versenyjogi ügyekben Brüsszellel – és eddig rendre a Steve Ballmer által irányított cég húzta a rövidebbet. Innen nézve érthető, ha a cég vezetésének elege van az állandóan megújuló támadásokból, és egyszer s mindenkorra le akarja zárni a háborúskodást.
Más szakértők szerint azonban óvatosan kell fogadni az amerikai óriáscég megadásnak tűnő bejelentését is, mert az ördög az eddig még nem ismert részletekben rejlik. És az évtizedes brüsszeli hadjárat is összesítve is „csak” 1,68 milliárd eurós pénzbírsághoz vezetett, amely ugyan uniós összesítésben rekord, ám még így is eltörpül a vállalat 17,7 milliárd dolláros tavalyi nyeresége mellett. UGy
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.