Nem mélyült tovább a válság

Az elmúlt hét bővelkedett pozitív hírekben, legalábbis az egyensúlyi mutatók terén. Amellett, hogy a külső egyensúly javult, illetve a magyar állampapírok iránti érdeklődés a válság kezdete óta nem látott méreteket öltött, az inflációra nézve is kedvező fejlemények láttak napvilágot. Úgy tűnik, a forintgyengülés nem okozott tartósan magas drágulást, és már a bérek sem fűtik a pénzromlás ütemét, bár a júliusi áfaemelés így is megdobja majd a mutatót.

Júniusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,1 százalék volt, éves összevetésben az árak 3,7 százalékkal növekedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az adat enyhén jobb lett, mint amire elemzők számítottak, és a májusi 3,8-es értéktől is elmarad. Ez év első hat hónapjában átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző esztendő azonos időszakában.

Az ipar termelése az előzetes adatoknak megfelelően alakult: 22,1 százalékkal zsugorodott májusban éves alapon – tudatta a KSH. A szektor kivitele a hónap folyamán 24,8 százalékkal esett vissza a múlt év májusával összevetve, míg a belföldi eladások 18,5-del szűkültek. Mindkét adat némi javulást mutat áprilishoz képest, de míg a kivitel a téli zuhanás óta stabilizálódni látszik, a belpiaci mutató trendje egyre meredekebb esésbe fordul.

A bruttó átlagkeresetek 2009 első öt hónapjában 1,4, a nettó átlagkeresetek egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – adta közre a KSH. Májusra a bruttó keresetek átlagos növekedése 2,5 százalékra csökkent az áprilisi 3,5-ről. Ilyen alacsony dinamikára a rendelkezésre álló adatok között nem volt példa, de valószínűleg a rendszerváltás óta a legalacsonyabb lesz az idei béremelkedés. A reálkereset a 3,2 százalékos drágulás mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8-del csökkent a mutató. BD