Brazil csendesedés

Lula az elmúlt években látványosan megerősítette Brazília szerepvállalását a globális diplomáciában: az ország a latin-amerikai integráció egyik motorjává vált, a kereskedelmi és környezetvédelmi ügyekben a fejlődő világ szószólójaként lépett fel, és számos kérdésben egységet kovácsolt a BRIC csoport többi tagjával, Oroszországgal, Kínával és Indiával.

Miután a globális válság a hagyományos gazdasági hatalmakat alaposan megrendítette, Lula nem volt rest egyre nyíltabban szembeszállni az Egyesült Államokkal és Európával. Nyílt kenyértörésre Irán ügyében került sor: a brazil államfő kétszer is találkozott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel, majd elutasította az újabb ENSZ-szankciók bevezetését Teherán ellen.

A Lula által utódjának szánt és a választást akár már az első körben megnyerő Rousseff sok tekintetben hasonlóan gondolkozik ugyan Brazíliának a világban betöltendő szerepéről, de szakértelme és eddigi tapasztalatai okán is sokkal inkább a belpolitikára fog összpontosítani.

Elnöksége némi enyhülést hozhat a washingtoni kapcsolatokban, az azonban nem várható, hogy kereskedelmi ügyekben elődjénél több kompromisszumra lenne hajlandó. Az is valószínűtlen, hogy Brazíliát jobban megnyitná a külföldi tőke előtt.