Szöuli G20-csúcs: együtt a globális növekedésért

A G20 csoport csúcstalálkozóját e hónap 11–12-én tartják Szöulban, Korea fővárosában. Az a tény, hogy az idén a tanácskozást először hívták össze egy feltörekvő országba, jól tükrözi az eltolódást a globális gazdasági egyensúly keretein belül, és jelzi az államok közötti kölcsönös függőség erősödését, ha a globális növekedés fenntartásáról van szó.
A 2008-as pénzügyi válság után a G20 csoport megmutatta képességét a zavarok és a globális bővülést hátráltató feltételek kezelésére. Ezen előzmények alapján a szöuli csúcs a G20 számára amolyan lakmuszpróba lesz: meg tudja-e szilárdítani kiemelt fórumként a szerepét, amelyet a nemzetközi gazdasági együttműködés előmozdításában játszik. Különösen fontos, hogy a csoport fenntartsa a pozitív lendületet, vigyék sikerre a szöuli csúcs rendezvényét, és ezáltal fokozzák a csoport legitimitását, illetve hitelességét. Korea a tanácskozás elnökeként keményen dolgozott azért, hogy a kiválóan előkészített napirend alapján folytatandó vita jól fókuszált és hatékony legyen.

A csúcstalálkozó rendkívül fontosnak tartja a korábban vállalt kötelezettségek időarányos teljesítésének a vizsgálatát. A napirend további részei négy fontos gazdaságpolitikai területet ölelnek fel: a makrogazdasági politikai koordinációt az Erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés címen hirdetett keretprogramon belül; a nemzetközi pénzügyi intézmények – különösképpen a Nemzetközi Valutaalap – reformját; a pénzügyi szabályozási környezet megújítását; végezetül a kereskedelmet és egyéb feladatokat.

E napirendi pontokban nehezen követhető ügyek szerepelnek, és ez különösen nagy kihívást jelentett. A kérdések előkészítésében és a csúcstalálkozó elé vitelében a koreai kormány ennek ellenére jelentős haladást ért el, így a G20-vezetők várhatóan újabb keretprogramot tudnak elfogadni. Tekintettel az adott pontok fontosságára, bármely elérhető megállapodás egy új gazdasági rend kezdetét jelentheti.
A fentieken túlmenően a szöuli csúcs várhatóan új perspektívát is nyit a G20 csoport számára. Korea azon munkálkodott, hogy a Fejlesztés és a Globális pénzügyi biztonsági háló címek alatt új pontok is kerüljenek a tanácskozás napirendjére, elsősorban a feltörekvő és a fejlődő világ politikai prioritásait tükrözve. Ezek az új témák a teljes napirendnek akár 30-40 százalékát is kitehetik, főleg a G20 csoporton és a fejlett ipari államok körén kívül álló országok törekvéseinek megfelelően. E napirendi pontok sikeres megjelenítésével tovább lehet növelni a G20-fórum hitelességét és legitimitását.
A globális pénzügyi biztonsági háló létrehozatalát és megerősítését célzó terv fontosságát lehetetlen túlhangsúlyozni, különösen a kisebb országok tekintetében. Ilyen globális biztosítási-biztonsági séma kimunkálásának hiánya a feltörekvő és a fejlődő államokat továbbra is arra készteti, hogy tetemes külső tartalékokat halmozzanak fel – amolyan önbiztosítás formájában – a volatilis tőkeáramlás hatásainak kivédésére. Ez pedig éppen szembemenne a globális egyensúlyhiány kiegyenlítésének céljaival.
E tekintetben bátorítónak tartják annak a globális pénzügyi biztonsági rendszernek a tervét, amelyet Korea kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal együttműködve. Az IMF emellett vizsgálja annak az intézkedéssorozatnak a tervét, amely globális stabilizációs mechanizmus néven vált ismertté, és elemzi ennek kapcsolatát a regionális pénzügyi mentőmechanizmusokkal.
A fenntartható, globális gazdasági növekedésre addig gondolni sem lehet, amíg a fejlődés- és a fejlettségbeli szintek között növekszik a szakadék. A G20 csoport emiatt olyan intézkedésekre összpontosít majd, amelyek előmozdítják a valódi fejlődést, és javítják az erre való alkalmasságot, akár a magán, akár a közületi szektorban. Az ebből a célból felállított munkacsoport számottevő haladást ért el azoknak a többéves akcióterveknek a kidolgozásában, amelyekre a G20 legutóbbi, torontói tanácskozásán kapott felhatalmazást. A csoport eme törekvésének előmozdításában Korea várhatóan kiemelkedő szerepet játszik, és számos fejlődő állam vonhat le hasznos tanulságokat azokból a sikerekből és kudarcokból, amelyekre a szöuli vezetés első kézből tudott szert tenni. A fejlesztés terén fenntartott egyedi pozícióinál fogva Korea egyúttal értékes áthidaló szerepet is el tud látni a fejlett gazdaságok, illetve a fejlődő és a feltörekvő világ között.
Bár a G20 adja a globális GDP több mint 85 százalékát, és itt él a világ lakosságának kétharmada, a csoportból mégis kimaradt számos fejlődő és feltörekvő állam. Ha a G20 ezek körében legitimebbé és hitelesebbé szeretne válni a globális gazdaság irányító testületének szerepkörében, akkor a viták során megfelelően kell képviselnie a távol lévőket. A házigazda szerepét betöltő Korea emiatt széles körű tájékoztatást folytatott a csoportba nem tartozó államok körében, különféle regionális és nemzetközi szervezetek révén.
Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a G20 intézményesítésének témája komolyan felvetődik a csoport vezetői között. Talán szükségtelen kijelenteni, az egyre mélyülő glo-balizáció keretei között egyetlen ország vagy régió sem tud elszigetelten prosperálni, és egyetlen komolyabb pénzügyi vagy gazdasági ügyet sem lehet globális koordináció nélkül kezelni. A kérdés tehát az, mi más lehetőségünk van. Talán a G8 vagy a G192? Az eddigi eredmények alapján a G20 látszik a legjobb alternatívának. Ennek fényében az tűnik a csoport előtt álló legfontosabb feladatnak, hogy megerősítse önmagát a világgazdaság informális és globális irányító testületének szerepében.

A szerző a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete