Védelmi kérdőjelek

Bár a NATO és az Egyesült Államok mellett az EU is üdvözölte a múlt héten megkötött brit– francia védelmi megállapodást, hosszabb távon az akár az uniós katonai együttműködés elmélyülésének akadályává is válhat. Kérdés ugyanis, hogy a közös haderő felállításáról, valamint a katonai felszerelések és nukleáris kutatások megosztásáról szóló egyezség hagy-e még teret bármilyen, Brüszszelből induló páneurópai kezdeményezés számára.

Franciaország ugyan régóta szószólója az uniós szintű védelmi együttműködés erősítésének, de Nagy-Britannia mindig is szkeptikus volt az ilyen jellegű tervekkel kapcsolatban, és azok továbbra is gyermekcipőben járnak. A kétoldalú megállapodás aláírásakor David Cameron brit miniszterelnök most is hangsúlyozta, hogy az nem a két ország szuverenitásának összevonásáról vagy egy európai haderő felállításáról szól.
A brit–francia egyezség alighanem Lengyelországot hozza a legkényesebb helyzetbe, Varsó ugyanis a jövő év második felében esedékes uniós elnöksége egyik prioritásaként kívánja kezelni a páneurópai védelem előmozdításának ügyét, és már Francia- és Németországgal is folytatott tárgyalásokat. Most azonban kérdés, hogy Párizs hajlandó lesz-e részt venni egy szimultán játszmában, egyszerre fűzve szorosabbra a katonai kapcsolatokat a britekkel és Európával. Berlinben mindenesetre máris jelezték, hogy közösségi szintű és nem csak bilaterális együttműködésre van szükség.