Megfeszített munka vár

Elkezdődött az EU-elnökség. Mit jelent ez Magyarország számára?

Az uniós elnökség egyértelműen nagy lehetőség, nemcsak Magyarországnak, hanem az egész közép-európai régiónak, így az új tagállamoknak is. Megítélésünket alapvetően az határozza meg, hogy mit tudunk letenni az asztalra. Az elődünktől, Belgiumtól kapott feladatcsomag teljesítését kell folytatnunk, majd a megmaradó részét az év második felétől továbbadnunk Lengyelországnak. Közös célunk az, hogy a 2011-es közép-európai EU-elnökségek előremutató dolgokat alkossanak az integráció történetében. Megfeszített munka vár ránk, és soros elnökként azt a munkaprogramot kell végrehajtanunk, amelyet az Európai Unió tagállamai meghatároztak. Több mint 200 rendezvény lesz, és mintegy 30 dossziét kell lezárni a magyar elnökség fél éve alatt.

Egyetért azzal, hogy a válságkezelés, a gazdasági kormányzás feltételeinek elfogadtatása a legfőbb és legnehezebb feladatunk?

Igen. Magyar részről a miniszterelnök úr már többször rámutatott arra, hogy rendkívül nehéz év előtt áll az Európai Unió. Ez az időszak 2008-ban a válsággal kezdődött, és még nem vagyunk túl rajta. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy 2011 első fél éve a válságkezelés utolsó szakasza lesz. Ennek érdekében az EU jó úton halad: 2008-ban, a válság kitörése után röviddel elkészült az a gazdaságélénkítő csomag, amelyre szükség volt. Ezzel összefüggésben most Magyarországra hárul azoknak a szabályozóknak az elfogadtatása, amelyek azt célozzák, hogy a jövőben ne legyenek hasonló válságok.

Konkrétan milyen jogszabályokról van szó?

Mindenekelőtt az Európai Bizottság által előterjesztett hatos jogszabálycsomagról. Ezt kell összhangba hozni az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett munkacsoport javaslataival, illetve az állam- és kormányfők döntéseivel. Jó megoldást kell kialkudnunk mind a 26 tagállammal, mind az európai parlamenti képviselőkkel. Ezt tartom a legnagyobb kihívásnak. Mivel a hat jogszabályból négy az Európai Parlamenttel együtt döntés keretében születik meg, le kell folytatni az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat az EP tagjaival is. Szeretnénk, hogy a megállapodás a lehető leggyorsabban, azaz egy olvasatban szülessen meg. Feladataink közé tartozik azoknak a hitelminősítőkre és derivatívákra vonatkozó pénzügyi szabályozóknak a megvitatása, amelyeknek – magyar részről is úgy gondoljuk – szerepe volt abban, hogy kemény pénzügyi válság tört ki a világban. Párhuzamosan zajlik az állandó válságkezelő mechanizmus kiépítése, amely 2013-tól váltja fel azt az ideiglenes modellt, amelyet a tagállamok még Görögország megsegítésére hoztak létre, és azóta Írországot is megmentették vele.

Mi lesz, ha 2011 első fél évében újabb eurózónás tagországnak lesz szüksége mentőövre? Fel lehetet erre készülni?

Semmit nem lehet kizárni. Ha lesz ilyen fejlemény, akkor az elnökségnek tennie kell a dolgát. Elődeink közül a spanyol elnökség munkáját a görög, a belgákét az ír válság nehezítette meg, én nagyon szeretném, ha nekünk nem jutna senki. Szívből kívánom magunknak és az EU tagállamainak, hogy ne szoruljon senki mentőövre.

Egyelőre még minden a válságkezelésről és -megelőzésről szól az unióban. Mikor lesz végre téma a fellendülés?

Kétségtelen, a gazdaságba is életet kell lehelni. Néhány tagállam már előrelépett ebben. A német gazdasági növekedés mértékét például az előrejelzések közül egyik sem találta el. Biztató jel, hogy Európa legnagyobb gazdasága masszívan 3 százalék fölött bővült 2010-ben, miközben több tagországban még recesszió van. Magyarország éppen kapaszkodik kifelé. Ehhez kell lökést adni, ám ennek a költségeit nem kívánjuk a következő generációra hárítani. Mesterséges élénkítés már nem várható. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a foglalkoztatás növelését és a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását szolgálják. Ez elsőrangú magyar és európai érdek is. Addig nem leszünk hitelesek az emberek szemében, amíg a válságkezelést nem követi munkahelyteremtés. Ez biztosítja a megélhetést és bizonyítja azt, hogy amit teszünk, annak van értelme.

Újabban valóságos varázsszó lett az európai szemeszter. Mikor indul a bevezetése?

Erre azért van szükség, hogy átlátható legyen a tagállamok gazdálkodása. A magyar elnökség idején indítjuk be. Gazdasági téren ez a másik nagy kihívásunk. Január 12-én hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság az éves növekedési jelentését, amelyet a márciusi gazdasági csúcson hagy jóvá az Európai Tanács. A tagállamoknak ezután kell bemutatniuk 2012-re tervezett költségvetésük főbb számait. Itt nagyon fontos, hogy mindenki tartsa be, amit ígért: időre elkészüljenek a szükséges bizottsági dokumentumok, a tagállamok részéről pedig a nemzeti reformprogramok, mert csak így tudjuk tartani a menetrendet.

Az Európa 2020 stratégia elvileg ugyancsak lehetőséget teremt az EU hitelességének helyreállítására. Melyek lesznek az első lépések?

A foglalkoztatásban, képzésben és a szegénység elleni küzdelemben indulnak konkrét programok. Fontosnak tartjuk, hogy legyen romastratégiája az EU-nak. Jó hír, hogy ennek szükségességét már mindegyik tagállam felismerte. Arról is egyetértés van, hogy a megoldás a munkahelyteremtés és az oktatás. A sikerhez mindenki – a kormányok és romák – együttműködésére szükség van. Arra számítunk, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén el tudja fogadni a keretdokumentumot a nemzeti és uniós romastratégiára. Emellett kiemelt témánk a gyerekszegénység elleni küzdelem is. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekszegénység felszámolása a magát a világ legfejlettebb régiójának tartó közösség számára egy magától értetődő, hosszú távú célkitűzés.

Ennyi feladat mellett jut idő a közösségi politikákra?

Hiszünk az EU közösségi politikáiban, eleve a közösségi módszerben, ezért lett a magyar elnökség jelmondata az „Erős Európa”. A gazdasági válságból való kilábaláshoz és az uniós polgárok életszínvonalának emeléséhez is az a megoldás, ha megerősítjük az EU alapjait, a közös politikákat. A következő költségvetéssel még nem kell foglalkoznunk, hiszen az Európai Bizottság erre vonatkozó dokumentuma júniusban jelenik meg, Magyarország csak előkészíti a talajt a reményeink szerint értelmes vitához. A kohéziós és agrárpolitikával szeretnénk indulni. Itt elég távol vannak a tagállamok álláspontjai egymástól. Energiapolitikában feltétlenül tovább szeretnénk lépni. A február 4-i európai tanácsi ülésen a közös energiapolitika, az energiabiztonság lesz a fő téma. Meg kell teremteni az átláthatóbban, gördülékenyebben működő belső energiapiacot, a szükséges energia-összeköttetéseket, a megújuló források rácsatlakoztatását ezekre a hálózatokra, a hatékonyság feltételeit; az EU nem lehet kiszolgáltatott külső tényezőknek. Arról nagy vita várható, hogy mindezt milyen forrásból finanszírozza a közösség. A vízpolitikában, katasztrófavédelemben ugyancsak szeretnénk előrelépni, hiszen saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy az EU kapacitásai e téren még nem megfelelőek, például a szélsőséges időjárás okozta ár- és belvizek, illetve vízhiány kezelésére, kivédésére.

Viták forrása Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni övezethez.

Magyarország álláspontja ezzel kapcsolatban változatlan. A csatlakozási szerződésben az szerepel, hogy ha Románia, Bulgária felkészült erre, a technikai feltételeket teljesíti, akkor bekerül ebbe az övezetbe. Magyar részről tekintettel leszünk minden tagállam érzékenységére, igyekszünk olyan menetrendet kialakítani, amelyet mindegyik tagállam el tud fogadni. Meg kell várni a januári jelentést a két ország schengeni felkészültségéről. Egyidejűleg az EU felelősségteljes bővítése ügyében feladatunk Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások lezárása. Erre van esély, bár a feladat akkor sem egyszerű. A globális kötelezettségvállalás terén a keleti partnerségi csúcs megrendezésével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szomszédságpolitikája megújuljon. Konkrét projekteket kívánunk elindítani az érintett hat országgal, ezekről májusra várható döntés.

Mi, egyszerű állampolgárok mit tehetünk az EU-elnökség sikeréért?

Fontos, hogy minden magyar állampolgár személyes ügye legyen az EU-elnökség, mind házigazdaként, mind tartalmi szempontból. Nem könnyű az állampolgárok érdeklődését felkelteni, illetve fenntartani az EU iránt. A lehangoló közvélemény-kutatási eredményekkel nem vagyok elégedett, de nem lepődtem meg az adatokon. Ugyanakkor a támogatás számos jelét tapasztaljuk, például céges felajánlásokon és önkéntesek jelentkezésén keresztül. Ezúttal is ígérem, hogy nem fogják megnehezíteni az emberek életét az elnökségi rendezvények, nemcsak Budapesten, hanem Gödöllőn, Debrecenben és Balatonfüreden sem. Remélem, végül mindenki elégedett lesz Magyarország teljesítményével.

PhD-tanulmányait 2000-ben szintén a BKE nemzetközi kapcsolatok szakán végezte, Európa szakirányon.

1992–99 között az Országgyűlés európai uniós ügyek bizottságának tanácsadója, főtanácsadója.

1999–2003 között Magyarország római nagykövete volt.

2003 őszétől az Országgyűlés Hivatalában a Fidesz-frakció EU-munkacsoportjában stábfőnök. 2009–10-ben európai parlamenti képviselő.

Családos, két kisgyermek édesanyja.

„Nagyon remélem, hogy 2011 első fél éve a válságkezelés utolsó szakasza lesz az EU-ban” – hangsúlyozza Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Szerinte a magyar elnökség legfőbb feladata azoknak a jogszabályoknak az elfogadtatása, amelyek azt célozzák, hogy ne legyenek hasonló válságok. Több mint kétszáz rendezvény lebonyolítására, mintegy harminc dosszié lezárására készül az ország. Kocsi Margit Névjegy: Győri Enikő (42) Okleveles közgazda. 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Ugyanebben az esztendőben fél évet töltött ösztöndíjjal az amerikai Marylandi Egyetemen.

PhD-tanulmányait 2000-ben szintén a BKE nemzetközi kapcsolatok szakán végezte, Európa szakirányon.

1992–99 között az Országgyűlés európai uniós ügyek bizottságának tanácsadója, főtanácsadója.

1999–2003 között Magyarország római nagykövete volt.

2003 őszétől az Országgyűlés Hivatalában a Fidesz-frakció EU-munkacsoportjában stábfőnök. 2009–10-ben európai parlamenti képviselő.

Családos, két kisgyermek édesanyja.-->