A közös uniós adópolitika lehet a megoldás
Számos adójogi problémával járhat a határokon átnyúló folyamatokkal összefüggő adózás, mivel az egyes államok saját nemzeti rendelkezései alapján meghatározott adójogszabályai rendkívül eltérők lehetnek. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy például egy Németországban munkát vállaló magyar igénybe veheti-e a német adókedvezményeket. Ha egy magyar állampolgár külföldön örököl, akkor Magyarországon és külföldön is kell-e illetéket fizetnie? Ha külföldről kapunk osztalékot, hogyan érhetjük el, hogy ott ne vonjanak le tőlünk forrásadót?
Ezekre a kérdésekre kíván választ adni az Európai Bizottság által közzétett tervezet. A javaslat a határokon átnyúló jövedelmek, az örökösödési adó, az osztalékadó, a gépjárművek regisztrációs adója, az elektronikus kereskedelem problémájával egyaránt foglalkozik, ugyanakkor azt is vizsgálja, miként válhatnak összeegyeztethetőbbé a tagállami adórendszerek. A bizottság elképzelései között szerepel az EU-szerte egységesített adóigénylő lapok és adóbevallási nyomtatványok bevezetése; információs pontok felállítása, ahol a munkavállalók és a befektetők is egyértelmű és megbízható tájékoztatásban részesülhetnek az adókról; valamint a mobil és a határátlépő munkavállalók igényeinek megfelelő, konkrét, nemzeti szintű adóügyi intézkedések bevezetése is. Az Európai Bizottság ezzel együtt az úgynevezett egyablakos ügyintézési rendszer kiépítését is szorgalmazza az elektronikus kereskedelemben, így a vállalkozások jelentéstételi kötelezettségei egyszerűbbé válhatnak, s könnyebben juttathatják el online felületen áruikat, szolgáltatásaikat a külföldi vásárlókhoz.
Azért nem jött még létre kifejezett megállapodás a tagállamok között, mert az uniónak eredendően csak szűk beavatkozási lehetősége van az adók (különösen a jövedelemadók) terén. Nagy szerepe van ugyanakkor a kérdéskörben az Európai Bíróságnak, amelynek a tevékenysége nyomán számos adójogi rendelkezés módosult már, többek között Magyarországon is. Gondoljunk csak a szakképzési hozzájárulás vagy a gépjárművek regisztrációs adója kapcsán született ítéletre, mely esetekben az uniós jog megsértését állapította meg a bíróság, s jogszabály-módosításra késztette a magyar jogalkotót.
Mindemellett fontosak az Európai Bíróság más tagállamok adózási rendelkezései kapcsán hozott ítéletei is: ha egy ítélet olyan megállapítást tartalmaz, amely kétséget kizáróan alkalmazható valamely magyar adójogszabály vonatkozásában is, akkor arra akár a magyar bíróság előtt is hivatkozni lehet. Ilyen esetekben a jogalkotónak hosszú távon nem marad más választása, mint hogy módosítsa a hazai rendelkezéseket.
A bizottság most megjelent tervezete azért nagyon fontos, mert előre jelzi, hogy az Európai Unió egyre szélesebb körben kíván beavatkozni az adózás területén, törekedve a most még igencsak különböző tagállami adószabályok egységesítésére. S hogy mit jelenthet ez nekünk, magyaroknak?
Azt, hogy külföldi munkavállalás, öröklés, befektetés esetén remélhetőleg belátható időn belül nem fogunk több helyen vagy kedvezőtlenebb feltételekkel adót fizetni; és hogy egyszerűsödik a kommunikáció az adóhatóságokkal – vagyis a határokon átnyúló tevékenység mindenki számára azonos feltételek mellett lesz elérhető. Ez pedig fontos lépést jelent a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlására irányuló uniós törekvés érvényesítése felé.
A szerző a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda regionális adójogi partnere
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.