Nagy dobás a T-Mobile-tól

Hatalmas követ dobott a német telefontársaság a nemzetközi mobil-adatforgalmazás állóvizébe, amikor a múlt heti barcelonai világkonferencián bejelentette: júliustól heti 15 euróért minden uniós tagországban lehetővé teszi ügyfeleinek a korlátlan roamingolást, függetlenül attól, melyik szolgáltatóra kapcsolódnak rá. Ez az összeg nagyjából annyi, amennyiért például a magyar T-Mobile kínálja jelenleg az 50 MB-os napijegyét az uniós országokra (igaz, a magyar hetijegy árára majd rájön még az áfa). Ha pedig a megabyte-onként 600 forint körüli normál letöltési díjakat vesszük, akkor az árzuhanás még drámaibb.

Az adatroaming sok külföldre utazónak okozhatott már kellemetlen meglepetést, hiszen átlagos internethasználattal is könnyedén össze lehet szedni rövid idő alatt néhány tíz- vagy akár százezres számlát. A hanghívásoktól és az SMS-ektől eltérően ugyanis az adatroaming fogyasztói árát eddig nem maximálták az Európai Unióban. Tavaly márciustól ugyan a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a forgalom állásáról, a horrorisztikus számlák elkerülésére pedig le kell tiltaniuk az ügyfél által meghatározott összeg felett az adatroaming-szolgáltatást, de a magas tarifák továbbra is gátat szabnak a külföldi mobilinternetezés terjedésének.

Azt kevesen vitatják, hogy az adatroaming igen jövedelmező üzletág. A telefontársaságok a túlárazást azzal magyarázzák, hogy egy életciklusa elején lévő szolgáltatásról van szó, amelyet főként üzleti felhasználók vesznek igénybe, az ilyen ügyfelek kereslete pedig rugalmatlan. Csakhogy ez az érvelés sántít. Nemcsak azért, mert az okostelefonok elterjedésével a potenciális piac szédületes ütemben nő, hanem mert korábban a hanghívások vagy az SMS-ek esetében az elterjedtség ellenére sem igyekeztek letörni a roamingtarifákat, amíg az unió nem lépett.

Itt azonban vélhetően többről van szó a kényelmes pozícióhoz való ragaszkodásnál. Az adatforgalmi üzletág felfutása ugyanis kannibalizálhatja a telefontársaságok egyéb bevételeit (némiképp hasonlóan ahhoz, ahogy korábban visszaszorult és átalakult a vezetékes üzletág). Lehetőség van ugyanis arra, hogy a mobiltelefonáló megkerülje a szolgáltató által kínált hanghívást és SMS-küldést, és az annál jóval olcsóbb, internetalapú (VoIP) lehetőségeket vegye igénybe. Külföldről ez eddig csak a néhol ingyenesen hozzáférhető, vezeték nélküli hálózatokra (wifi) csatlakozva volt kifizetődő, egy kellően alacsony adatroamingdíj mellett azonban vélhetően sokan fordulnának el a hagyományos hanghívástól és SMS-küldéstől.

A szolgáltatóknak azonban hamarosan így is, úgy is lépniük kell. Az Európai Bizottság ugyanis 2012 nyarától a határokon átnyúló adatforgalmazásra is árcsökkentő szabályozást léptetne életbe. A felmerült ötletek szerint itt is maximálhatják a fogyasztói tarifákat, lehetővé tennék az ügyfeleknek, hogy más társaságoktól is vásárolhassanak roamingcsomagokat, vagy csökkentenék a nagykereskedelmi díjakat, illetve arra köteleznék a társaságokat, hogy saját hálózat nélküli, úgynevezett virtuális szolgáltatókkal is szerződjenek.

A telefontársaságok nyilván lobbiznak majd a számukra kedvezőbb szabályozásért, a DT azonban most inkább előremenekül: a hátralévő időt az ügyfelek átcsábítására igyekszik felhasználni. Tény, hogy a 15 eurós, korlátlan heti csomaggal nagy kihívás elé állítja versenytársait, a lépéssel ugyanakkor komoly bevételekről is lemond. Utóbbit a magasabb forgalomból, később pedig az egyéb szolgáltatásokból – például a szintén most bejelentett mobilpénztárca révén – reméli kompenzálni. A bevételek túlzott kannibalizációjának elkerülésére pedig még mindig ott van a VoIP-eszközök kizárása a mobil-adatforgalomból (ezzel ugyan a hazai szolgáltatók egyelőre nem élnek, a német T-Mobile viszont tiltja az internetes hanghívást.) Hogy beválik-e a DT stratégiája, meglátjuk. Egy biztos: a fogyasztók jól járnak vele.