Akár el is költözik a Pick

– A fő szezonnak számító húsvét előtt vagyunk. Hogyan alakul a termékeik piaca?

– Az új termékeinkből mintegy 700 tonnát szándékozunk értékesíteni, és úgy látjuk, figyelembe véve az időarányos teljesítést, megvan a remény arra, hogy ez sikerül. A fő célunk az volt, hogy az olcsó, gyenge minőségű termékek piacából kiszálljunk.

– De kereskedelmi márkás termékeket gyártanak. Ez nem ellentmondás?

– A kapacitásaink kihasználásához, ezáltal a költségeink csökkentéséhez gyártunk ilyen termékeket, de ezeknél is ügyelünk a minőségre, egy adott árszint alatt inkább nem vállaljuk fel a gyártást. A kereskedelmi márkás termékek nagyon hasznosak abból a szempontból, hogy kiegyensúlyozott forgalmat teremtenek, így az üzemek leterheltségét kontrollálni tudjuk.

– Mennyiségben mekkora az arányuk?

– A Pick és a kereskedelmi, olcsóbb márkák fele-fele arányban vannak.

– A kapacitás kihasználása azért is fontos lehet, mert az alapanyagárak csúcsokat döntenek mostanában. Mire számítanak ezen a téren?

– A Bonafarm csoporton belül saját sertésből igyekszünk biztosítani az alapanyagot. Évről évre nő az állomány nagysága: a tavalyi 270-280 ezres szám ebben az évben 300 ezer fölé mehet, és a célunk az, hogy három éven belül elérje az 500 ezret. Tény azonban, Magyarországon csökken az állomány: éves szinten 3,5-4 millió sertést vágnak le, nagyjából 1,5 millió hiányzik a hazai készítménygyártáshoz, ezért szükséges az importalapanyag. Az, hogy országos szinten hogyan alakul a sertéslétszám, részben a forint-euró árfolyamtól, részben attól is függ, az áremelkedés mennyiben realizálható a késztermékeknél.

– Éves összehasonlításban menynyire nőttek a költségeik? És mekkora emelést tudtak elérni?

– A költségek 15-20 százalékkal nőttek, és tíz százalék körüli emelést szeretnénk kiharcolni.

– Vagyis a bevételük tavalyi, 10-12 százalékos csökkenése után kódolt egy újabb 10 százalékos szűkülés, és a hazai keresletcsökkenés tovább rontja a helyzetet. A Pick bevallottan az export erősítésével próbálja kompenzálni a kiesést. Lehetséges ez?

– Tavaly az árbevételünk 26-27 százaléka, 17 milliárd forint származott külföldi eladásainkból, ezt az arányt most 30 százalékra szeretnénk emelni. Ebben a tekintetben bizakodók vagyunk. Új piacok jöhetnek szóba, elsősorban Ázsiában. Sokat számít Oroszország, bízunk ugyanakkor az európai piacokban is: Németországban és az északi országokban sikerült új szerződéseket kötnünk.

– Ezeken a piacokon az ottani ízvilághoz igazítják a Pick-termékeket, vagy a magyarságot próbálják erősíteni?

– Európában megállja a helyét a magyar ízvilág, különösen a szalámiknál konzekvensen nem változtatunk a receptúrán. Ázsiában viszont más ízesítésű termékekkel kell próbálkozunk. Ott az európai szemmel szokatlan virsli kategória sikeres: az édes ízek hódítanak, és különböző – bazsalikomos, oregánós – ízesítéssel készülnek a termékek.

– A magyar eredet egyre nagyobb szerepet kap itthon is, de az már közhely, hogy a vásárló egészen addig büszke a termék eredetére, amíg nem jut el a polcig. Lát ebben elmozdulást?

– Sajnos nem nagyon, jelenleg jellemzően árorientált a végső fogyasztói döntés.

– A magyar termék címke mennyire segíthet ezen?

– Azt gondolom, nagyon kevés termékre kerülhet ez rá. Másrészt ezekből nem lehet nagy tömeget előállítani. Nem látom igazán, üzletileg mit hozhat egy ilyen címke. Objektív ellenőrzés nélkül ez pár éven belül lecsenghet. A következetes kontrollhoz viszont olyan dokumentáció kell, hogy azok a kis üzemek, amelyek ebből profitálhatnának, nem fogják bírni.

– Azt már tudjuk, hogy a magyar vásárlók szeretik az olcsóbb termékeket. De azt is tudni lehet, hogy az ízlésük nagyon konzervatív. Megéri egyáltalán újabb termékeket, ízeket bevezetni?

– Azt szoktam mondani, hogy ha bevezetünk öt terméket, és abból kettő megmarad a piacon, már jók vagyunk. A magyar fogyasztó valamilyen okból ragaszkodik a fűszerekhez, de közben igényli a könnyedséget, az újszerűséget is. Ott tudjuk megfogni a fogyasztót, ha megtaláljuk az egyensúlyt a konzervatív ízvilág és az újszerű csomagolás kialakítása között.

– Volt olyan termék, amelyért fáj a szíve?

– A Herz termékcsalád bevezetésekor a szakmának nagyon tetszettek a mediterrán ízesítésű szalámik, a vásárlóknak mégis idegenek voltak.

– Összességében mennyire aratott sikert a Herz márkájú termékek újraindítása?

– Folyamatosan fejlesztünk, próbáljuk megtalálni a célcsoportnak fontos könnyedséget. Próbálkozunk zsírszegény termékekkel is, melyek szintén szárazáruk, de nem a hagyományos szalámik.

– Az idén 1,2 milliárd forintot szán a cégcsoport fejlesztésekre, de nincs szó legfontosabb fejlesztésükről, egy 30 milliárd forintos beruházással tervezett új üzemről. Erről a tulajdonos, Csányi Sándor már 2009-ben említést tett, mégsem indult még meg az építése. Ezzel mi a helyzet?

– Az erre szánt, állami tulajdonban lévő telek vételére, majd nekünk történő eladására 2009-ben a szegedi önkormányzat ígéretet tett, ám ez a választások miatt nem valósult meg, azt követően pedig a kormányzat elutasította az önkormányzat kérését. Felvettük a kapcsolatot a város vezetőivel – a szocialista polgármesterrel és a Fidesz-többségű képviselő-testülettel is. Ha egy határidőn belül nincs megoldás, dönteni kell a beruházás sorsáról.

– Mennyi ez a határidő?

– Egy-két éven belül kellene valamilyen megoldásra jutni.

– Ha nem történik meg, elköltözne a cég Szegedről?

– Nem zárom ki ezt, de ennek az eldöntése tulajdonosi kompetencia.

A Pick, a Délhús, a Ringa és a Herz márkatermékek gyártója, amelynek az ország négy pontján vannak termelőüzemei, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoport tagja.

A Pick Szeged Zrt. tavaly a belföldi forgalomban 10-12 százalékos csökkenést szenvedett el, így az évet összességében 58 milliárd forintos bevétellel zárta.

A Pick, a Délhús, a Ringa és a Herz márkatermékek gyártója, amelynek az ország négy pontján vannak termelőüzemei, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoport tagja.

A Pick Szeged Zrt. tavaly a belföldi forgalomban 10-12 százalékos csökkenést szenvedett el, így az évet összességében 58 milliárd forintos bevétellel zárta. -->