"Érdemi kilábalásnak azonban egyelőre semmi jele"

A részletes adatokból jól látható, hogy továbbra is exportpiacaink stabil kereslete a növekedés fő mozgatórugója, mi több, a külföldön értékesített ipari termékek volumene lényegében elérte a válság előtti időszak szintjét.

Jelentősen eltérő képet mutat a belföldi értékesítések alakulása: ezen a téren legfeljebb a 2008 közepe óta tartó hanyatlás megtorpanását lehet kiolvasni az adatokból, érdemi kilábalásnak azonban egyelőre semmi jele nem tapasztalható. A jövőre tekintve kedvező a rendelésállomány folytatódó bővülése: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 28,3%-kal nőtt 2010 februárjához viszonyítva; ezzel párhuzamosan a teljes rendelésállomány is erőteljesen gyarapodott éves összehasonlításban, végképp maga mögött hagyva a decemberben lezárult, 25 hónapot felölelő csökkenő trendet.

Az eurózónában átlagosan, éves alapon 7,3%-kal nőtt az ipari termelés februárban és ezzel már ötödik egymást követő hónapban bővült a kibocsátás. Míg az adósságkrízissel küzdő perifériás országok csökkenő vagy alig növekvő ipari termelésről számoltak be, Németországban tovább dübörgött az ipar. Ez számunkra pedig nagyon jó hír, mivel az exportorientált magyar feldolgozóipar számára elsősorban a német előremutató indikátorok alakulása a meghatározó, amelyek többsége továbbra is kedvező, de már nem teljesen rózsaszínű jövőképet vetít előre. A német feldolgozóipari beszerzési menedzser index és az IFO intézet német üzleti hangulatot mérő indexe márciusban egyaránt kisebb csökkenést mutatott. Ezt egyelőre maximum egy kis megbotlásként értékelhetjük, de trendfordulóról még korai lenne beszélni, mivel ezt csak a következő 1-2 hónap – esetlegesen további csökkenést mutató – értékei tudnák megerősíteni. A német BMI és az IFO indexek 2-3 hónappal előrevetítve képesek, nagyobb biztonsággal jelezni a hazai ipari termelés várható alakulását – így ezek alapján a hazai ipari kibocsátás februárihoz hasonló teljesítményére számíthatunk rövidtávon.

A fent megfestett idilli jövőképét árnyalja azonban egy jóval alacsonyabb előrejelzési képességgel bíró, de nem megkerülhető mutató – a ZEW gazdasági hangulat index –, amely megközelítőleg 9-10 hónapra előre mutatja a hazai ipari termelés várható trendjét. Mivel a ZEW index már jóval korábban lefelé vette az irányt, ez alapján a hazai ipari termelés már akár a következő hónapban is megindulhat a lejtőn.

Ennek ellenére, a nagyon erős hazai és német rendelésállományok, valamint a jóval pontosabb IFO és német BMI előremutató indikátorokra tekintve vagy német autógyártók napokban megjelent nagyon optimista nyilatkozatait hallgatva mi nem számítunk arra, hogy már márciusban megtörne a hazai ipari kibocsátás lendülete. Mégis, a következő hónapban a Németországból érkező impulzusok kulcsfontosságúak lehetnek és azok alapján már pontosabban képet alkothatunk majd arról, hogy az EKB kamatemelési ciklus, a legújabb japán fejlemények vagy az amerikai és kínai gazdaságpolitikai lépések mennyire éreztetik hatásukat a német és így közvetve a magyar feldolgozóipari vállalatok döntéseiben.