BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szeghalom vonzó kisváros lett

A kilencvenes években fejletlen infrastruktúrával rendelkező Szeghalomnak nem egészen tíz év alatt sikerült felzárkóznia a fejlett kisvárosok köréhez – mondja Macsári József, a város polgármestere.
2011.05.17., kedd 05:00

– Hogyan sikerült az alvó kisvárost kizökkenteni a megszokás hétköznapjaiból?

– Egyik fő célunk a környezetvédelmi szempontból is jelentős szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése volt, korszerű szennyvíztisztítóval. A beruházás több lépcsőben, sikeres pályázati forrásszerzéssel, 1,4 milliárd forintból valósult meg, 2003–05 között. Ma már tisztított vizet emelünk át a Berettyóba, és büszkék vagyunk arra, hogy a hálózatra a lakosság több mint 91 százaléka rácsatlakozott. Elköteleztük magunkat a kistérségi szerepkör mellett, hiszen a Sárrét szélén Szeghalom az a Békés megyei város, amely alkalmas több mint huszonötezer embernek ellátást nyújtani. Megújult a város egészségügyi ellátórendszere. A gyulai Pándy Kálmán Kórház kihelyezett egységeként üzemelő intézményben pályázati pénzek segítségével sikerült korszerűsíteni a járóbeteg-szakellátást és a kórházi részt, amely jelenleg 105 krónikus ággyal működik.


– A 2007–13 közötti EU-költségvetési időszakban milyen beruházási tervekhez sikerült vissza nem térítendő pályázati forrásokat szerezni?

– Folytattuk az egészségügyi rendszer modernizációját a városi szakorvosi ellátás területén is. Akadálymentesítettük az épületeket, korszerűsítettük az épületgépészeti technikai rendszereket. 2010 végéig az összes belső út aszfaltot kapott – hat, alappal ellátottat kivéve. A beruházásokat az elmúlt két ciklusban hitelfelvétel nélkül valósítottuk meg. Az általános iskoláink mellett művészeti oktatási intézményt, gimnáziumot és szakképző iskolát, önálló múzeumot és könyvtárat, valamint művelődési, sport- és szabadidőközpontot működtetünk. Több pályázatunkkal is sikeresen szerepeltünk a jelenlegi uniós fejlesztési időszakban. Fájó számunkra, hogy az általános iskola közétkeztetésének megújítására benyújtott pályázatunkat elutasították. Nagy kihívás volt 2010-ben a városközpont rekonstrukciós tervének sikeres átültetése a gyakorlatba. A projektet csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy partnerként megnyertük a belvárosi műemléki épületek rekonstrukciójában érdekelteket. Három vállalkozás csatlakozott az önkormányzati intézményeken, a rendőrkapitányságon és a református egyházon kívül. A Dél-alföldi operatív program keretéből nyertünk támogatást, a beruházás összege 1,051 milliárd forint volt. Nagyon rövid idő alatt, zökkenőmentesen befejeződött a belváros felújítása. A főtér műemléki épületei megszépültek, közöttük a város ékessége, a református templom. Felújítottuk a D’Orsay-kastélyt, az épület ma a könyvtárnak és a múzeumnak ad helyet. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a pályázatot 2007-ben adtuk be, és csak 2010-ben kezdődtek el a kivitelezési munkálatok. Sikerként könyveljük el, hogy a program egy év alatt megvalósult. A sikeres közbeszerzéseknek köszönhetően 30 millió forint volt a megtakarítás.


– A beruházások és fejlesztések hitel nélkül valósultak meg. Honnan lehetett előteremteni az önerőhöz a fedezeteket?

– Hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül tudta a város a fejlesztéseket megvalósítani. Mivel szigorú gazdálkodás jellemzi a költségvetést, az intézmények hatékonyan működnek, optimális ráfordítások mellett. A legfontosabb létszámleépítéseket a természetes fluktuációval meg tudtuk oldani, mert hosszú évek óta a feladatellátáshoz rendeljük a létszámot. Működési hitelt 2002 óta nem vettünk fel. Nagy intézményi összevonások akkor hoznak eredményt, ha a dologi és a bérjellegű kiadásokban is megtakarítások jelentkeznek, és a telephely fizikálisan is az intézmény centrumában van. Törekszünk arra, hogy a fejlesztések a fenntarthatóság jegyében történjenek. Az óvodában és a kórházban napkollektorok működnek. Az idén is folytatjuk az energiatakarékossági beruházásokat. A ciklus végére szeretnénk az úthálózat korszerűsítését befejezni. Terveink között szerepel a földgázfelhasználás racionalizálása, a hálózatok cseréje és új, energiatakarékos kazánok beüzemelése. Szeretnénk befejezni a belvízelvezető rendszer rekonstrukcióját.

Névjegy

Macsári József Szeghalmon született. Felsőfokú pénzügyi és közgazdasági technikumot végzett, diplomáját a Gábor Dénes Főiskolán szerezte. Dolgozott a szeghalmi ÁFÉSZ kereskedelmi vezetőjeként, majd a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezetnél, ahol később a központi kirendeltség vezetője lett. 2002-től Szeghalom polgármestere. Nős, két lánya van.


A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.