Tiszta áram a sivatagból - Íme, Berlin energetikai tervei

Ez az elhatározás ambiciózus célkitűzést jelent számunkra. Hosszú távra és visszafordíthatatlanul akarunk nyitni egy olyan energiaellátás felé, amely környezetbarát, megfizethető és ugyanakkor biztonságos is. Az oda vezető út pedig olyan gazdasági ágazatokban történő befektetésekből áll, amelyek amúgy is a jövőt képviselik.

Ezt a döntést Németországban széles társadalmi többség támogatja. Az atomenergia társadalmi felhasználásáról folytatott vita hosszú éveken keresztül intenzíven foglalkoztatta mind a politikai, mind a társadalmi életet. Mára kialakult egy széles, demokratikus konszenzus arról, hogy ez az energiapolitikai átnyergelés kivitelezhető – technikailag, elméletileg és gazdaságilag egyaránt. Fukusima tragédiája az atomenergia kockázatainak újraértékeléséhez vezetett, és felgyorsította az energiapolitikai rendszerváltást. Ugyanakkor Németország alapvető döntése a megújuló energiafajtákra való átállásról és az atomenergia leváltásáról már korábban megszületett. Ez a döntés összhangban áll a klímavédelem melletti elkötelezettségünkkel. Így most csupán korábban kell elérnünk azt a célkitűzést, amelyet a német szövetségi kormány már 2010 októberében a megújuló energiafajták hasznosításának kiépítéséről tett.

Szomszédaink és partnereink nagy figyelemmel kísérik és részben kritikus szemmel nézik átállásunk felgyorsítását. Pedig egyvalami biztos: Németország alapos mérlegelést követően ambiciózus, ám reális célokat tűzött ki magának. A célkitűzések megvalósításánál pedig ugyancsak felelősségteljesen fogunk eljárni: marad az ellátásbiztonság, a finanszírozhatóság és a klíma-, illetve környezetbarát technológia. 2011 márciusáig Németország 17 atomreaktora az ország energiaszükségletének 22 százalékát állította elő. Miután 2011 márciusában nyolcat közülük leállítottak, a fennmaradó kilenc mintegy 15 százalékot termel meg. De a nyolc legöregebb reaktor leállítását követően is a telepített biztos energiatermelési kapacitás nagyobb mértékű, mint a valaha mért országos csúcsfogyasztás.

Ma az új és megújuló energiafajtákból származó kapacitások, a jobb minőségű rendszerirányítás, a hatékonyság növelése fedezi a leállítás által keletkezett veszteséget. A jövőben a megújuló energiaforrásokból és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázerőművekből származó energia fokozatosan leváltja az atomenergiát. A fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművekre áthidaló technológiaként átmenetileg továbbra is szükség lesz. A klímavédelemre vonatkozó célkitűzéseink azonban változatlanok maradnak, amely magában foglalja egyrészt azt az EU-szerte érvényes célkitűzést, hogy 2020-ig csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást legalább 20 százalékkal, másrészt azt a saját német célkitűzést, miszerint Németországban 40 százalékkal akarjuk csökkenteni a kibocsátást.

2010-ben Németország az áramtermelésének 17 százalékát nyerte megújuló energiaforrásokból. 2020-ig ennek az értéknek el kell érnie a 35 százalékot, 2030-ig pedig az 50-et. Németország ezzel az átállással nem kerül nagyobb függőségbe más országoktól. A saját energiaellátás biztosítására a német szövetségi kormány több pénzt fektet be, mint korábban bármikor az energiaügy három fő pillérébe: a hálózatfejlesztésbe, a megújuló energiafajták meghonosításába és az energiahatékonyság növelésébe.

Minden ország maga dönt enegiaforrásainak összetételéről, ez érvényes az Európai Unió közösségén belül is. A kockázatok egy része azonban nem ismer országhatárokat. Ezért üdvözlendő az, ha most az európai stressztesztekkel megbízható és összevethető módon megvizsgálják az európai atomreaktorok biztonságát. Hasonló módon az olyan nemzetközi grémiumokban, mint például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, közös célként kell meghatározni, hogy a lehető legmagasabb sztenderdek mellett a lehető legnagyobb biztonságot garantáljuk. Nem szabad megismétlődniük olyan katasztrófáknak, mint a Three Mile Island-i, a csernobili vagy a fukusimai.

Az energia- és klímapolitikai céljaink elérése érdekében az európai belső piacot az energiaügy területén is teljesen ki kell építenünk. Ennek keretében növelnünk kell az energiahatékonyságot, folytatnunk kell a belső energiapiac kiépítését, fokoznunk kell a versenyt a felhasználók érdekében, és növelnünk kell az ellátásbiztonságot a jobb infrastruktúra és a források, valamint a szállítási útvonalak diverzifikálása által. Az egyes nemzeti hálózatokat intelligens és keresletorientált módon kell egymással öszszekötnünk, a megtakarítási lehetőségeket optimálisan ki kell használnunk. Az energiatakarékosság mint „energiaforrás” döntő jelentőséggel bír.

Németország teljes mértékben elkötelezte magát ezen célkitűzések mellett. Az EU erőfeszítéseinek és a tagállamok nemzeti energiapolitikájának ki kell egészíteniük egymást. Az energiapolitikában is az legyen a mottó, hogy „többet Európából, nem kevesebbet”.

Külügyminiszterként azért szállok síkra, hogy közösen világszerte élni tudjunk azokkal a lehetőségeinkkel, amelyek a megújuló energiafajták globális elterjedéséből fakadnak. Támogatjuk a Desertec-koncepció megvalósítását, amely naperőművek, szélerőművek és fényelektromos napelemek segítségével tiszta áramot tud szolgáltatni sivatagi területekről a világ iparilag fejlett országaiba. Olyan megoldások, amelyek tegnap még utópisztikusnak vagy megfizethetetlennek tűntek, mára már a technikailag és gazdaságilag kivitelezhető lehetőségek közé tartoznak, és karnyújtásnyi távolságba kerültek. Németországban a megújuló energiafajták már most sok új munkahely létrejöttét eredményezték. A gyorsan növekvő küszöb- és fejlődő országok is profitálhatnak az új technológiákból, és ezzel tartós fellendülést tapasztalhatnak meg.
Németország a világ egyik vezető ipari nagyhatalmaként a felgyorsított energia-rendszerváltással azon az úton halad tovább, amelyen műszakilag és a terveket tekintve már rég elindult. Az átállás nem lesz a teljesítőképességünk, a környezetvédelem, vagy a szomszédaink kárára, hanem megnyit egy ajtót a 21. század hatékony, fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiagazdálkodása felé. A partnereinket pedig felkérjük a szoros és konstruktív együttműködésre, hogy az ebből adódó lehetőségeket együtt hasznosítsuk.