Növelheti-e a foglalkoztatást az új munkaügyi törvény?

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára
Korszerűsítés
„Azt, hogy a tervezetben felsorolt javaslatok megvalósulása direktben, rövid távon bővítené a foglalkoztatást, nem merném kijelenteni, de nem is ez a célja. Az azonban, hogy a meglehetősen elavult munka törvénykönyvének további módosítgatása helyett születik egy teljesen új, koherens és szilárd, viszonylag hosszú távon alkalmazható munkajogi kódex, már mindenképpen jó irány. A születendő törvénynek korszerűnek kell lennie, régóta nyitott kérdéseket kell rendeznie, egy megváltozott gazdasági környezetben kell a munkaerőpiac feltételeihez igazodnia. A társadalmi vita során az érintett felek javaslataival létrejöhet egy olyan törvényszöveg, amely hosszabb távon kedvező hatást fejthet ki a munka világára.”

Ivány Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogi igazgatója
Kihasználás
„A Munkástanácsok Országos Szövetsége nincs meggyőződve arról, hogy a tervezet megvalósulása esetén bővülne a foglalkoztatottság. Ellenkezőleg: úgy látjuk, a vállalatok a jövőben nem lesznek érdekeltek új munkaerő felvételében. A szabadságot érintő változások, a túlórák, a munkaidőkeret rendszere és több más kitétel is abba az irányba mutat, hogy több munkát a lehető legkevesebb alkalmazottal végeztessen el a munkaadó. Mindez arra fogja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy újabb dolgozók felvétele és ezzel további költségek vállalása helyett a meglévő dolgozóit terhelje le jobban. Ez nem segít a foglalkoztatáson, hosszabb távon viszont az emberek kihasználása az egészségük rovására mehet.”

Gothard Ibolya, a Vodafone Magyarország Zrt. HR-vezérigazgató-helyettese
Egyensúly
„A tervezett módosítások egyik alapelve a foglalkoztatást kívánja rugalmasabbá tenni. Ha ez a cél megvalósul, az a versenyképességet is javítja, és ezzel máris elértünk az új munkahelyek teremtéséhez. Azt azonban kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a fenti célok megvalósítása közben a törvény biztosítsa a munkavállalók biztonságát, esélyegyenlőségét, és adja meg a kereteket a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtéséhez. A tervezet jelenlegi verziója sok ponton tartalmaz komoly változásokat, ezek végső formájának kialakításához fontos a munkavállalók és munkáltatók helyzetének és véleményének megismerése, valamint uniós tagállamként az EU vonatkozó irányelveinek követése.”

Prugberger Tamás munkajogász, a Miskolci Egyetem prof. emeritusa
Ellentmondások
„A tervezetben több ponton ellentmondások érhetők tetten. Azáltal, hogy a heti munkaidőt 44 órában is megállapíthatják a munkáltatók, gátolják a részmunkaidő terjedését, és minden bizonnyal újabb, teljes munkaidejű dolgozók felvételére sem lesz akkora szükség. Vannak ugyanakkor a tervezetben a bővülést szolgáló elemek. A javaslat megvalósulása esetén például felmondás idejére csak az alacsonyabb összegű távolléti díj járna a dolgozónak, és ez gyorsabb újbóli elhelyezkedésre ösztönözheti. A többi elem – így a csoportos leépítésre vonatkozó egyszerűbb szabályok – azonban ezzel ellentétes hatást fejt ki. Összességében azt látom, a javaslat elemei nem alkalmasak a foglalkoztatás felfuttatására.”

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
Nincs élénkítés
„A nyilvánosságra került tervezet nem alkalmas arra, hogy több munkahelyet teremtsen. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma évek óta hangoztatja, nem a munka világára vonatkozó szabályok, de még csak nem is a járulékok mértéke befolyásolja a foglalkoztatás alakulását, hanem az előállított termékek és szolgáltatások piacképessége, illetve a termékszerkezet. Ezeket a tényezőket az új munka törvénykönyvének a tervezete nem javítja, a gazdaságot nem élénkíti, ugyanakkor a munkavállalókat kiszolgáltatottabbá teszi. A hazai cégek továbbra is a termékeik minősége miatt nem tudnak majd versenyképesek lenni a piacon, s amíg ez így van, addig a foglalkoztatás bővülésére sem lehet számítani.”