Mi a véleménye az energiaárak januári emeléséről?

Jamniczky Zsolt,

az E.On Hungária Zrt. vezérigazgató-

helyettese

Eltűnő árrés

„A 2011. január 1-jétől hatályos gázárszabályozásban az egyetemes piacon működő szolgáltatók számára elismert 210 forintos dollárárfolyam a jelenlegi tényleges árfolyamhoz képest annyira alacsony, hogy az egyetemes szolgáltató az évre jutó árrésének több mint a felét elviszi egy negyedév alatt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyetemes piaci gázszolgáltató működési költségeit fedező bevétel több mint fele egyetlen negyedév alatt eltűnik. Abban az esetben, ha ez az eltérés a jogszabályi és tényleges árfolyam között fennmaradna a jövőben is, akkor az egyetemes gázszolgáltatók nem tudják finanszírozni, hogy megfeleljenek a jogszabályban előírt egyetemes szolgáltatói működés feltételeinek.”

Felsmann Balázs,

a Force Motrice Zrt. partnere

Meglepetés nélkül

„Kevés meglepetést tartalmaznak a december végén kihirdetett új, ez év januárjától érvényes lakossági áramárak. Bár a 2 százalékos áfatöbblet önmagában is erős árnyomást jelentett, a szolgáltatói teljes árváltozások kivétel nélkül alulmúlják az inflációs várakozásokat. A mintegy 60 százalékos – közvetlen és közvetett – importhányadú hazai villamosenergia-piac kilátásait a régiós keresleti-kínálati viszonyok alakítják, ahol a gazdasági kilátások alapján egyelőre nem várható komolyabb keresleti nyomás. A recesszió miatt kialakult kínálati piacon a forintban számított energiaköltségek így annakellenére sem emelkednek érdemben, hogy az elmúlt időszakban a magyar valuta jelentősen veszített értékéből.”

Koncz László,

a Főgáz Zrt. vezérigazgatója

Árfolyamkockázat

„A Főgáz számára egyértel-műen a 210 forintban meghatározott dollárárfolyam az első negyedévi egyetemes szolgáltatási árszabályozás fő kockázati eleme. A rendeletben megjelent 210 forintos árfolyam több mint 30 forinttal alacsonyabb a jelenlegi piacinál, amely meghatározza a Főgáz tényleges költségszintjét. Ha január közepéig nem erősödik jelentősen a forint, veszteségessé válik a fogyasztók ellátása. Szerencsétlen esetben az egyetemes szolgáltatás első negyedéves vesztesége felemésztheti a csoport tervezett éves eredményének a nagy részét. Az érvényes jogszabályok nem engednek utólagos kompenzációt, az árszabályozás pedig nem teszi lehetővé, hogy a veszteség elkerülésére fel lehessen készülni.”

Fekete Csaba,

a Főtáv Zrt. vezérigazgatója és a MATÁSZSZ elnöke

Rugalmasság

„A Főtávnál lényegében kioltja a 4,2 százalékos távhődíjeme-lést a Budapesti Erőmű Zrt. árainak emelkedése és a távhő-szolgáltatónak nyújtott hőoldali támogatás csökkenése. Gondolom, a Főtáv nincs különleges helyzetben, mivel a többi szolgáltatónál a díjemelést a támogatás csökkenése lényegében ellentételezi. Mivel távhőszolgáltatók pozíciója nem javult az áremeléssel, csökkenteniük kell a működési költségeiket, hogy javíthassák versenyképességüket. Viszont előnyös, hogy az egyéb fűtési módokhoz képest a távhő árpozíciója nem változott, ami a piac bővítésére lehetőséget ad. Kiemelném azt a rugalmasságot, ahogyan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium reagált a világpiaci gázáremelkedésre.”

Porpáczy Dezső,

a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének az alelnöke

Kiszolgáltatottság

„Azért, hogy az egyetemes szolgáltatás ne szakadjon el teljesen a piactól, árképzése az aktuális szabadpiaci árakból kiindulva írta és írja elő a szolgáltatás árképzését, számos korlátozással. Ha ez ma is így lenne, az egyetemes szolgáltatás árainak az utóbbi két-három évben jelentősen csökkenni kellett volna. Ám a tarifákat befagyasztották a piaci helyzet és a szociális szempontok helytelen értelmezése miatt. A kisfogyasztók teljesen kiszolgáltatottak, egy átlagos lakossági fogyasztó számára a szabadpiaci szereplés gyakorlatilag lehetetlen, gyakorlatilag monopolhelyzetű kereskedőtől vásárol. Felül kellene vizsgálni a piaci modellt és az árszabályozást a kisfogyasztókért folyó verseny kialakítása érdekében.”

-->