A napokban beszélt a bankokkal kötött decemberi egyezségről Rogán Antal is. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a portfolio.hunak ezt nyilatkozta: „Határozottan szoktam érvelni a frakcióban a mellett, hogy ha a bankokkal kötöttünk egy megállapodást, és ezt ők is betartják, akkor mi is minden körülmények közt tartsuk be, egyoldalú törvénymódosítással ne akarjunk semmit változtatni a bankrendszerben a következő 2-3 évben, mert ez a megállapodás érték.” Majd tegnap ugyanő olyan módosítást nyújtott be Németh Zoltánnal közösen az árfolyamgát rendszerét átalakító törvényjavaslathoz, amely az igénybevehetőség 30 millió forintos korlátját nem a finanszírozott ingatlan értékéhez hanem a hitel nagyságához köti. A lépés néhány tízezer ügyfél néhány százmilliárd forintnyi hitelét érintheti, pluszterhet róva a bankokra és az államra egyaránt.
Az csak a kisebbik baj, hogy a módosító javaslat – a végtörlesztéshez hasonlóan – azokon kíván segíteni, akik egyébként feltételezhetően egyébként is jobb anyagi körülményekkel rendelkeznek. A nagyobbik probléma, hogy azt jelzi: a törvényalkotás a konszolidációs fogadkozások ellenére ugyanolyan kiszámíthatatlan, mint korábban. Mert bár Rogán Antalék indítványa legfeljebb a decemberi megállapodás szellemét sérti (hiszen a már tavaly nyáron kihirdetett törvényhez kapcsolódik), egy másik fideszes képviselő, Heintz Tamás az egyezségben szó szerint szereplő 2,5 forintos jenárfolyamot is leszállítatná 2 forintra.
Meglátjuk, a törvény március közepi zárószavazásakor milyen végső szövegre nyomnak igent a kormánypárti honatyák. A tét azonban jóval nagyobb, mint sokan gondolnák: érdemes-e ezentúl komolyan venni a kormány és a Fidesz nyilvános szóbeli és írásbeli ígéreteit? Az előjelek nem túl biztatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.