Növekvő bizonytalanság

Tekerjük vissza a pénzügyi piacok óramutatóját egy évvel! Az euróval 275 forint körül kereskedtek a bankközi devizapiacon, a piaci szereplők többsége 260–280-as sávban látta mozogni az árfolyamot az elkövetkező egyéves időszakban. Az alapkamatot az MNB január 25-én 5,75-ről 6 százalékra emelte. A 3 hónapos Bubor jegyzése 6,08, az Euribor pedig 1,03 százalék volt. A magyar állam 7,42 százalékos átlaghozam mellett értékesítette a 3 éves állampapírokat a január eleji aukción. A magyar állam kockázatára köthető biztosítás (CDS) 5 éves futamidőre 350 bázispont volt. A BUX 22 800 ponton állt, a brent olaj pedig 95 dollárba került hordónként.

Ezzel szemben ma az euró 293 forint, pár napja 310 körüli szinten volt, előtte megjárta a 324-et. Az alapkamat 7, a 3 havi Bubor 7,43, az Euribor 1,06 százalék. Néhány hete az állampapír-aukción 9,41 százalékos átlaghozam alakult ki, miután napokkal korábban a piaci hozamok megjárták a 11 százalék körüli szintet. Az 5 éves CDS 700 feletti szintről a minap kúszott vissza mintegy 550 bázispontig. A BUX 18 900 pont, az olaj ára pedig 117 dollár.

Sok vállalat számára az említett tényezők önmagukban jelentős kockázatokkal bírnak, egyesek esetében még a működést is veszélyeztethetik. Kis nyitott gazdaságban működve egy jelentős forintgyengülés okozta áremelkedés a működési költségeket nagymértékben megnöveli. Az olajpiaci elemzők többsége 100 dollár feletti olajárat prognosztizál a következő hónapokra, nem számíthatunk komolyabb enyhülésre ezen a fronton sem. Több okból sem mondható el, hogy a gyengébb forintot üdvözölnék az exportőr nagyvállalatok, hiszen az ő költségeik is jelentősen emelkedtek. A legnagyobb problémát a vállalatok számára mégsem az árfolyamok, illetve kamatlábak relatív szintje jelenti.

A vállalatok stabil működésének kulcsa a biztonság, melynek fontos része a kalkulálható pénzügyi piaci környezet. Minden vállalat más és más mértékű toleranciaküszöbbel rendelkezik mérete, tulajdonosai, termékei függvényében a piaci változásokkal szemben. Amit viszont egy vállalat sem szeret, az az árfolyamok, kamatlábak, árucikkek piacán bekövetkezett jelentős áringadozás.

Az euró-dollár devizapár 3 hónapos piaci volatilitása egy évvel ezelőtt mintegy 12 százalék körül volt, ettől alig tér el a mai jegyzés, de az elmúlt évben 17 százalék felett is kereskedtek benne. Az euró-forint esetén ugyanez az instrumentum az egy évvel ezelőtti 10 százalék körüli szinthez képest ma 14–15 százalék között mozog.

A megnövekedett piaci ingadozások és a bankok árfolyam-előrejelzéseinek jelenleg tapasztalt nagy szóródásán túl a vállalatok tipikus viselkedése is jól mutatja a bizonytalan piaci környezetet. A cégek az elmúlt tíz évben aktívan alkalmazták azokat az eszközöket, amelyek segítségével a piaci környezet huppanóit kisimították, azok negatív hatásait akár teljesen kiszűrhették. Azonban az egyre növekvő árfolyam-ingadozások, a nagyon szóródó árfolyam- és kamatláb-előrejelzések nem segítik a vállalatokat az amúgy is hihetetlen kihívásokkal teli bel- és külpiaci állapotok leküzdésében. Emiatt a korábban beváltan alkalmazott fedezeti ügyleteket kevesebben és ritkábban veszik igénybe. A cégek nem bizonyosak az időzítésében, és aggódnak a potenciális negatív piaci érték esetén befizetendő biztosítékok miatt. A pénzügyi szolgáltatók pedig óvatosabbak a limitek megítélésében, és az egyes ügyletekhez egyre nagyobb biztosítékot kérnek.

Ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország piaci megítélése döntően javuljon a közeljövőben. Ezt kell hogy elősegítse egy mihamarabbi IMF-megállapodás, amely megnyugtatja a piaci szereplőket. A reálgazdaság és a pénzügyi piacok résztvevői számára a biztonságot és kiszámíthatóságot egy koherens, versenyképességet, majd növekedést elősegítő, befektetőbarát gazdaságpolitika jelenti.