Szükség van-e Magyarországon új nemzeti légitársaságra?

Völner Pál,
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
infrastruktúráért felelős államtitkára
Üzleti alapon
„Egy Budapest-központú légitársaság működése számos kedvező hatással jár, egyebek mellett növeli a gazdaság összteljesítményét, támogatja a Magyarország földrajzi helyzetéből fakadó előnyök kiaknázását a logisztikában, a befektetésösztönzésben és a turizmusban is. A Malév közvetlen jogutódlása azonban nem jöhet szóba valós alternatívaként a megörökölt terhek és az elmarasztaló bizottsági határozat miatt sem. Így egy új légitársaságot kizárólag zöldmezős beruházásként lehet létrehozni; üzleti alapon, létező piaci keresletre épülő, fenntartható szolgáltatási kínálattal lehet és érdemes működtetni. Ehhez azonban a jelenlegi helyzetben elengedhetetlennek tartom egy tőkeerős szakmai befektető bevonását.”

Horváth Gergely,
A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója
Eltérő érdekek
„Igen, úgy gondolom, szükség van nemzeti légitársaságra, két okból is. Az egyik, hogy csak egy nemzeti cég tudná Magyarországon betölteni a régiós elosztó központú légitársaság szerepét, ami azért fontos számunkra, hogy a tengerentúli, illetve feltörekvő piacokról is biztosabban elérhető legyen Magyarország. A másik, hogy fapados cégek csak akkor üzemeltetnek egy járatot, ha az megfelel az üzleti céljaiknak, a hosszú távú piacépítésben nem érdekeltek. A Malév megszűnésével is csupán azokat az – elsősorban európai point to point – útvonalakat fedik le, amelyek nyereségesen működtethetők, függetlenül hazánk gazdasági érdekeitől. A nemzeti légitársaság ezért nagyobb biztonságot jelentene számunkra.”

Rolek Ferenc,
az MGYOSZ
alelnöke
Dráguló üzleti utak
„Az óvatos támogatók közé tartozom. Az biztos, hogy egy budapesti központú légitársaságnak a gazdaság több szegmensébe továbbgyűrűző hatása van, illetve lenne. Nem könnyíti meg azonban az újraindítást egy sokáig elhúzódó interregnum. Csak akkor érdemes hozzákezdeni egy zöldmezős beruházáshoz, ha előzőleg alaposan megvizsgálták a pénzügyi realitásokat, mert rendkívül szerencsétlen dolog lenne, hogy újra megismétlődjön a légitársaság becsődölése. Ezért talán az lenne az optimális, ha az állam mellett magánbefektetők is szerepet vállalnának. Ha nem lesz új társaság, akkor az üzleti utazások költsége többszörösére nőhet Magyarországról, ami újabb terhet jelent a hazai vállalatok, vállalkozások számára.”

Tóth Attila,
a Vista Utazási
Iroda repülőjegy-értékesítési igazgatója
Minőségi beutazók
„A Malév leállása miatt azzal lehet számolni, hogy csökkeni fog a minőségi beutaztatás aránya, és a gyengébben fizető vendégkör felé tolódik el. Minőségi beutaztatókapacitás hiányában pedig fel lehet hagyni a konferencia-, a fogorvosi, orvosi, kulturális turizmus fejlesztésére irányuló tervekkel is. A Malév bilaterális repülési jogainak megőrzésével jó eséllyel lehetne felépíteni egy 45-50 várost repülő új nemzeti légitársaságot, amely viszont csak akkor lehet sikeres, ha üzleti alapon működik, vagyis megszabadul a korábbi szocialista nagyvállalati tulajdonságoktól és az adósságterhektől. Érdemes lenne megfontolni például a pilóták tulajdonszerzését, már csak a későbbi sztrájkok megelőzése miatt is.”

Nemcsók Imre,
az Aeroplex Kft. ügyvezető igazgatója
Szükség van rá
„Véleményem szerint Magyarországnak szüksége van nemzeti légitársaságra. Ahogy az utóbbi két hétben világosan kiderült, a Malév megszűnése messze túlmutat a több mint kétezer ember állásának elveszítésén, a cégcsoportnál dolgozó, speciális szaktudású emberek kilátástalan helyzetén. Egyre inkább kirajzolódni látszik, hogy nemzeti légitársaságunk mennyire jelentős szerepet töltött be Magyarország életében – gazdaságilag és kereskedelmileg éppúgy, mint kulturális vonatkozásban. Rendkívül elkeserítő látvány a regionális központi szerepet betöltő ferihegyi repülőtér változása, megélni és látni azt, ahogyan a pezsgő, forgalmas légikikötő és annak minden ambiciózus terve, fejlesztése semmivé lesz.”