késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Több mint 12 millió munkahelyet kéne teremteni az USA-ban
Bár a kibocsátás magasabb, mint volt 2007 utolsó negyedében, a tényleges és a potenciális szint közötti eltérés meghaladhatja a GDP 7 százalékát, ami több mint ezer milliárd dollár. A 2007 előtti csúcsszint eléréséhez és a munkaerőpiacra havonta belépő 125 ezer fő felszívásához több mint 12 millió munkahelyet kellene teremteni.
Ha a gazdaság a várakozásoknak megfelelően 2,5 százalékkal növekedne az idén, a foglalkoztatási deficit akkor is fennmarad, és ez így lesz 2024-ig. Ez elsősorban az elégtelen keresletből adódik. Az összes kiadások 70 százalékát adó fogyasztást korlátozza a nagyarányú munkanélküliség, a béremelkedés gyenge üteme, a lakóingatlanok árának és általában a lakosság vagyoni pozícióinak meredek esése. Ami élénkülést a fogyasztásban 2011 utolsó hónapjai hoztak, az a lakosság megtakarítási rátájának eséséből és a vásárlási hitelek állományának felfutásából eredt. E két irányzat egyike sem egészséges vagy fenntartható.
A 8,5 százalékos munkanélküliség, a mindössze 64 százalékos munkaerő-piaci részvételi arány és a stagnáló reálbérek miatt a munkajövedelmek aránya a nemzeti jövedelem 44 százalékára esett, ami történelmi mélypont. Márpedig a bérekből eredő jövedelem adja a háztartások bevételeinek döntő hányadát és a fogyasztási kiadások fő hajtóerejét.
Az amerikai dolgozók és a háztartások már a nagy recesszió előtt bajban voltak. Az álláshelyek számának növekedése 2000 és 2007 között a korábbi évtizedekben tapasztalt ütem felére esett. A termelékenység gyorsan javult, de messze megelőzte a bérek növekedését, a munkások órabérének reálértéke pedig egyenesen csökkent, beleértve az egyetemi végzettségűekét is.
A foglalkoztatási lehetőségek jelentősen polarizálódtak: a munkaerő iránti kereslet egyrészt a legjobban fizetett professzionális, műszaki és menedzseri állások körében élénkült, másrészt a gyengén fizetett ételszolgáltatás, személyes gondozás és az őrző-védő szolgálatok területén. Ezzel szemben a közepes képzettséget igénylő és ennek megfelelő jövedelmet nyújtó – akár fehér-, akár kékgalléros – állások száma csökkent, főleg a feldolgozóiparban. Az emiatt nyomás alá kerülő háztartások a megtakarítási rátájuk csökkentésével és a lakásingatlanra terhelt adósságok növelésével igyekeztek fenntartani a fogyasztásukat, amivel serkentették az ingatlanpiaci és a hitelbuborék felfúvódását majd kipukkadását. Ezt 2008-tól kezdve az adósságleépítés fájdalmas időszaka követte.
Az amerikai munkaerőpiac kedvezőtlen szerkezeti változásai három forrásból táplálkoztak:
- Volt egy technológiai váltás, amellyel automatizálták a rutinmunkát, de ehhez magas szintű, legalább egyetemi képzettséggel rendelkező dolgozók beállítására volt szükség.
-Ezzel párhuzamosan kibontakozott a globális munkaerő-piaci verseny.
- Romlott Amerika versenyképessége a termelés és a foglalkoztatás terén.
A technológiai váltás és a globalizáció más fejlett államokban is támasztott hasonló munkaerő-piaci kihívásokat. Amerikában azonban az alkalmazott gazdaságpolitika is hozzájárult a versenyképesség eróziójához. Az USA három területen erősen alulinvesztált: a képzés és oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés és a kutatás-fejlesztés terén, ezekre mind-mind szükség lett volna a jól fizető munkahelyek létrehozataláért és megtartásáért. Az említett területekre az amerikai állami kiadások kevesebb mint 10 százaléka jutott, az irányzat pedig máig csökken. Történik ez akkor, amikor a szövetségi állam rekordalacsony kamatok mellett tudna hitelhez jutni. Barack Obama elnök számos beruházási javaslatot terjesztett elő az ország versenyképességének javítására, ezt azonban a republikánusok a fenyegető költségvetési válságra hivatkozva elutasították.
Az USA valóban szembesülni kényszerül egy hosszú távú fiskális válsággal, amely nagyrészt a növekvő egészségügyi kiadásokból és a lakosság elöregedéséből ered. A mostani hiányt azonban elsősorban a gyenge növekedés és a nagyarányú munkanélküliség miatt megcsappant adóbevételek okozzák, illetve az ideiglenest konjunkturális élénkítő programokból ered. Ahhoz, hogy a gazdaságot tartani lehessen az idei, 2,5 százalékos növekedési pályán, legalább az év végéig meg kellene hosszabbítani a munkanélküli-segélyek Obama elnök által javasolt kiterjesztését és a bérterhek, járulékok csökkentését. Ez hosszú távon nem szélesítené a fiskális rést, mégis óvná a törékeny gazdaságot.
Adódik tehát a kérdés, hogy miként kellene kezelni az USA gazdaságában meglévő hármas deficitet, amely a foglalkoztatást, a beruházásokat és hosszú távú fiskális egyensúlyt érinti.
A gazdaságpolitika irányítóinak társítaniuk kellene a foglalkoztatási és a beruházási deficitet rövid távon enyhítő intézkedéseket a hosszú távú fiskális szanálási programmal. A terv részeként növelni kellene a képzésre, az infrastruktúrára és a kutatásra szánt összegeket, a jövőben pedig le kellene faragni az egészségügyi ellátásra szánt pénzből, éppen az Obama elnök egészségügyi reformjában javasolt költségkorlátozó mechanizmus révén. Ha a hosszú távra szóló, deficitcsökkentő tervet most hagynák jóvá, de a hatálybaléptetését elhalasztanák addig, amíg a gazdaság teljes foglalkoztatottság mellett fog működni, akkor meg lehetne előzni azt, hogy a fiskális szigor recesszióba taszítsa a gazdaságot.
Copyright: Project Syndicate, 2012
www.project-syndicate.org
a fogyasztói kiadások a vártnál erősebben alakulnak. Ünnepelni azonban még korai lenne.
Laura Tyson, az amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének volt elnöke Laura Tyson,A szerző az amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének volt elnöke, a kalifornia Egyetem Haas Üzleti Iskolájának professzora -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.