Christine SMS-t ír Josénak: imádkozom a görögökért

 A brüsszeli gépezet azonban rájön, ez visszaüthet, így belemennek az időhúzásba, pláne, hogy Pál már a bizottsági elnök ajtaja előtt áll, mégsem lehet rossz hírekkel fogadni. Christine ezt látva SMS-t ír Josénak: „Szóljatok, ha lesz valami, addig imádkozom a görögökért.”
Tényleg, követi még valaki ezt a szappanoperát? A jelek szerint a piac aligha. Nem véletlen, hogy a kötelezettségszegési eljárás vagy a túlzottdeficit-eljárás folytatása mintha már tökéletesen hidegen hagyná a brókereket.

Ám mivel Magyarország mégsem egy tévésorozat, amelyet le lehet venni a műsorról, inkább az a vélemény mozgatja a forint árfolyamát, hogy az egész időhúzásnak valójában nincs is tétje, Budapestnek esze ágában sincs tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal.
Minderre természetesen alapot adhat az, hogy az elmúlt hetekben dicséretes erősödésnek indult a forint, ám ez jórészt azokra a nyilatkozatokra volt reakció, amelyek „minél hamarabbi” megállapodást ígértek a magyar kormány és a hitelezők között.

Vagyis cseppet sem lehet meglepődni azon, hogy az elmúlt napokban megint világossá váló időhúzás gyorsan lenullázta a pozitív trendet. És valószínűleg már az sem fog meglepni senkit, hogy ha a forintgyengülést látva a kormány megint azzal áll elő, hogy minél előbb szeretnénk megegyezni, és ennek érdekében kész a kompromisszumokra. Vajon mi hozhat valódi fordulatot az egyre laposabbá váló történetben? Becsapódik egy meteor, és a Gellért-hegy beledől a Dunába? Netán valamelyik főszereplő csodálatos képességet növesztve kézrátétellel győzi le az államadósságot?

Vagy a szereplők egyszerűen elfelejtik a szappanoperát és visszatérnek a valóságba: megpróbálják, milyen, ha hosszú távra is érvényes politikával győzik meg a piacokat és Brüsszelt.