Hangulatfüggés

Örülünk, hiszen ez az egyik legbiztosabb jele annak, hogy a nemzetközi befektetők a leminősítések dacára is hisznek az állam fizetőképességében, ez pedig nagyon fontos egy olyan időszakban, amikor a belföldi állampapír-vásárlókra csak korlátozottan lehet számítani. A lakossági befektetők megtakarításai devizahiteleik végtörlesztésével együtt jócskán megcsappantak, a veszteségessé vált bankok sem vásárolnak, sőt éppen hogy eszközeik leépítésével próbálják meg a tőkehelyzetüket rendben tartani, a tagdíjbevételek nélkül maradt magánnyugdíjpénztáraktól pedig a közeljövőben már aligha várható komolyabb állampapír-vásárlás.

Az is jó hír, hogy a jelek szerint a forintállampapírok könynyedén eladhatók, és ezeken keresztül könnyebb is, olcsóbb is finanszírozni az államot, mint devizás állampapírokkal. Aggasztó viszont, hogy a rengeteg beáramló forrást nem saját gazdaságpolitikánk erősségének, hanem leginkább csak a jól alakuló nemzetközi hangulatnak köszönhetjük. A feltörekvő piaci és a vállalati hitelpapírok azért keresettek most, mert a kiváló minősítésű fejlett piaci kötvények hozama a nulla felé közelít, a befektetők kockázatvállalási hajlandósága pedig éppen magasabb. Így mivel minden kelendő, aminek magas a hozama, a 8-9 százalékos bónuszt fizető magyar államkötvény is elfogy.

Kérdés viszont, mi lesz, ha a hangulat megváltozik, és a forintállamkötvények lassan felét birtokló külföldiek elkezdik a piacra önteni a papírjaikat. Ilyet láttunk már 2008 őszén, akkor fél évre fel kellett függeszteni az államkötvények kibocsátását, és ha újabb pánikeladás következik be, annak még súlyosabb következményei lehetnek. Az egyetlen esélyünk, hogy mindezt elkerüljük, ha keményen dolgozunk azon, hogy az ország megítélése a külföldi befektetők szemében ne romoljon.