Raskó: 330 ezer életképtelen kisbirtok van Magyarországon

Életképesség
„Magyarországon több mint 330 ezer olyan kisbirtok van, amely semmilyen szempontból nem felel meg az életképesség követelményeinek. Van azonban ezen felül több mint 50 ezer olyan egyéni gazdaság, amely elviekben magában hordozza az életképesség csíráját. Az előbbi, szétaprózott csoportból kijöhetne további 10-15 ezer életképes kisgazdaság, ha a birtokrendezés ebbe az irányba indulna el. Ellenkező esetben tudomásul kell vennünk, hogy a kisebb parcellákon végzett tevékenység önellátásra, kiegészítő jövedelemszerzésre vagy hobbicélokra alkalmas, de ez nem árutermelő mezőgazdaság. Állami eszközökkel persze lehet valamennyi területet bevonni, de az nem elég ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.”Raskó György ,Agrárközgazdász

Hosszú távon

„A juh- és kecsketartókat jelentősen érinti a kérdés, számukra egyáltalán nem közömbös a birtokviszonyok alakulása, hiszen az ágazat szereplőinek csak 60 százalék körüli arányban van saját legelője, a többi döntően bérlemény. Így tehát az ágazat meglehetősen kitett ezen a téren. Úgy pedig viszonylag nehéz állattenyésztésbe kezdeni, hogy nem biztosított hosszabb távra a tevékenységhez szükséges földterület. Az állattartókat tehát földhasználati lehetőséghez kell juttatni, ráadásul nem három-öt éves időtartamra, hanem legalább 15-20 évre. Külföldön a 30 éves szerződés is elterjedt. Fontos az is, hogy az állami földek mostani újbóli bérbeadásakor a már állattenyésztéssel foglalkozó gazdákat ne lehetetlenítsék el.” Hajduk Péter,A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója

Tervezhetőség
„Olyan birtokpolitikai koncepciót kell megvalósítani, amely a lehető legnagyobb társadalmi támogatottságot kapja. Nem lehet kapkodva, klientúráknak kedvezve birtokrendezést végrehajtani, ez ugyanis nem hosszú életű. A mezőgazdaságra a lassú folyamatok jellemzők, ezért hosszú távra szóló, közmegegyezésen alapuló birtokpolitikára van szükség. Egy ilyen társadalmi konszenzuson nyugvó birtokrendezés lehetővé teszi a tervezhetőséget, és így fontos beruházások valósulhatnak meg lépésről lépésre, a jövedelem pedig helyben maradhat. Ellenkező esetben, ha a változás állandóan ott van a levegőben, a fejlesztések elmaradnak, és a termelők csak abban lesznek érdekeltek, hogy kirabolják a földet.” Nagy Tamás,A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke

Szakmaiság
„A birtokviszonyok Magyarországon elavultak, a szétparcellázottság nem teszi lehetővé a versenyképes gazdálkodást. Nagy probléma ugyanakkor, hogy a különböző politikai gondolkodók kizárólagosként állítanak be egy-egy modellt. A sikeresen működő kisebb biogazdaságok mellett szükség van az iparszerű mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságokra is. A magyar agráriumnak ugyanis nem az önellátás miatt kell aggódnia, hanem az exportpotenciál fenntartásáért. A világpiacot nem érdekli az itthoni belpolitika, éppen ezért a termelők között sem szabadna politikailag különbséget tenni a termőterület nagysága szerint. A birtokviszonyokat tehát szigorúan gazdasági, szakmai alapokon szabad csak rendezni.” Vancsura József, A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke

Aránytalanság
„A kérdés szó szerint és képletesen is húsba vágó, mégpedig baromfihúsba vágó, de természetesen érinti az állattartás többi területét is. Az elmúlt másfél évtizedben a növénytermesztőké lett a gazdag, az állattenyésztőké a szegény rokon szerepe. Az állattartás nem fejlődött, inkább visszafejlődött. Egy felelősen gondolkodó kormánynak ezt a feszültséget rendeznie kell. Természetesen semmiféle forradalmi hevületnek nincs helye, a magántulajdon sérthetetlensége alapelv, de a bérleti viszonyok, a földhasználat szerves átalakítása lehetőséget teremthet az aránytalanság feloldására. Az állattartók földhasználathoz jutását ugyanis biztosítani kell, föld nélkül nem lesz állattenyésztés sem.” Bárány László, A Baromfi Terméktanács elnöke

Világgazdaság-->