A harc minden fronton folytatódik

A kamatdöntő ülésen nagy megosztottság alakult ki a külső és belső tagok között, végül a parlament által delegált tisztségviselők létszámfölénye bizonyult döntőnek. Legfőbb érvük az lehetett a kamatvágás mellett, hogy a monetáris lazítás lendületet adhat a második negyedévben recesszióba került magyar gazdaságnak. A forint nyár végi – részben a szabadságok miatti nyugalomnak betudható – ereje és kockázati megítélésünk javulása alapján is igazoltnak találhatták döntésüket.

A kamat csökkentése mégis igen bátor lépés volt az MNB részéről, hiszen számos tényező továbbra is óvatos monetáris politikát indokolt volna. Egyrészt az infláció 5,8 százalékra emelkedett júliusban, és egyre többen már középtávon sem tartják elérhetőnek a 3 százalékos jegybanki célszintet. A múlt havi kamatdöntés után kiadott közleményben sem utaltak közelgő kamatvágásra a tisztségviselők, sőt azt hangsúlyozták, hogy a csökkentést az inflációs kilátások javulása teheti lehetővé. Másrészt az EU/IMF-tárgyalások kimenetele igen bizonytalan.

Orbán Viktor egy tegnapi interjújában is jelezte, vita van az IMF-fel a munkahelyvédelmi akciótervről. És abban is biztosak lehetünk, hogy nem ez az egyetlen ütközési pont a felek között. Harmadrészt az eurózóna válságával kapcsolatos aggodalmak ugyan enyhültek az elmúlt hónapban – egyre többen bíznak abban, hogy az Európai Központi Bank elkezdi vásárolni a gyenge euróövezeti országok kötvényeit –, a német ellenállás azonban keresztülhúzhatja a testületet vezető Mario Draghi terveit.

A nyárnak hamarosan vége, az utolsó napján éppen Ben Bernanke beszéde lesz a legfőbb attrakció. Ha a Fed-elnök csalódást okoz, Draghi sem nyithatja ki a pénzcsapot, az IMF-fel pedig nem haladnak a tárgyalások, akkor a keddi forintgyengülés csak a kezdet volt.