A pénz beszél

 A helyzet nem sokat változott, ma is pontosan látni, hogy a minisztériumok és az állami tulajdonú szervezetek mely ügynökségeket találják a legalkalmasabbaknak különféle kommunikációs kampányokra és kutatások elkészítésére. Megfigyelhető, hogy egyre több cég fordít nagyobb hangsúlyt a kormányzati kapcsolatok ápolására.
A gazdasági válság nyomán persze tisztult és koncentrálódott a piac, ami nemcsak a cégek számában, hanem a régiós adatokban is tetten érhető. A PR egyre inkább Budapest-központú, vidéken csak a több éve működő, stabil ügyfélkörrel rendelkező vállalkozások maradnak talpon.

A kiadások alapvetően összhangban vannak az adott régió vagy ország gazdasági kilátásaival. A vállalatok óvatosan költenek, és gyakran projekt alapon szerződnek. A válság közepette is vannak olyan vállalatok és iparágak, amelyek többet költenek kommunikációra, és hisznek abban, hogy a kommunikáció is nagymértékben hozzájárulhat az üzleti sikerek eléréséhez.

Ezt jelzi, hogy a forgalom szerint a top tíz cég árbevételének átlaga stabilan 430 millió forint – megbízásból tehát akad bőven. Csak becsült adat: Magyarországon a globális trendekhez hasonlóan a cégek negyede növelte PR-ra fordított költségvetését. A nehézségeket jelzi ugyanakkor, hogy a rangsor első tíz helyezettjéből csak hat ügynökségnek sikerült növelnie a bevételét.

A nyereséggel azonban már baj van. Nincs ugyanis cég, amelyik százmillió forintot meghaladó profitot termelt volna. Ennek több oka is lehet, de annak már minden komoly szereplő számára nyilvánvalóvá kellett válnia, hogy a digitalizáció és a közösségi média egyre jobban háttérbe szorítja a sajtókapcsolatokat. Amelyik cég ehhez nem alkalmazkodik, annak előbb-utóbb ki kell húznia a PR-t a fő tevékenységei közül.