Gazprom újratöltve

A napokban az kavart nagy port, hogy uniós vizsgálat indult ellene, mivel állítólag visszaélt piaci erőfölényével. A Gazprom meggyőzően érvel: drága termelő beruházásaihoz maga is kemény feltételekkel kap hitelt az európai nagybankoktól. Kérdés persze, hogy a hasonló feltételekkel hitelhez jutott riválisai hogyan tudják olcsóbban adni a gázt.
Nem csoda tehát, ha a Gazprom életét már hosszabb ideje keserítik az alacsonyabb árat követelő, nagy európai vevők, miközben a cég évek óta harcol Ukrajnával is hol a gázárakról, hol az átvett mennyiségről, most épp az ottani gáztárolók használatáról.

A feszültségeket a piac pangása is erősíti. A szorításból a Gazprom számára az egyik kivezető út az ázsiai piacra vezet, de ez újabb költséges szállítási útvonalak kiépítését feltételezi. És hogy túl gyorsan ne vágjon bele valami újba, az illetékes orosz minisztérium nemrég jelezte: jó lenne, ha a Gazprom ezentúl egyeztetné vele a beruházásait, s mellesleg önerőből javítana a hatékonyságán ahelyett, hogy újabb adókedvezményeket, állami segítséget kér. Szemére vetették gyengülő bel- és külpiaci pozícióit is.
Mindezek ellenére túlzás lenne azt állítani: a globális gázpiaci szerepre törő óriáscég nagy bajban van. Éppen csak újrarendezi sorait, és sok minden van a mérleg másik serpenyőjében is. Hamarosan megindítják az Északi Áramlat gázvezeték második csövét, és szinte naponta érkezik új hír a Déli Áramlat előkészületeiről is. Az utóbbi vezeték piacképességét a magyar külpolitika is erősítette: az azeri–örmény kapcsolatok újramérgezése következtében ugyanis bizonytalanná válhatnak a Kaukázus térségéből Európába irányuló gázszállítások.