Részvény és dinnye

Az idei augusztusi uborkaszezonban pedig már ott tartottunk, hogy egy-egy likvidebb külföldi részvény forgalma a BÉT teljes aznapi forgalmának a tízszeresét is túlszárnyalhatta – közölte tegnap az egyik brókercég, amely szerint már a kisbefektetők közül is egyre többen érdeklődnek külföldi részvénypiacok iránt. Nem meglepő ez, hiszen a Budapesti Értéktőzsdén egyre nehezebb vonzó befektetési lehetőséget találni. Sztorik nincsenek; amik voltak, azokban gyorsan csalódtak a kisbefektetők és az intézmények.

A legutóbbi sztárpapír az E-Star volt, az alternatív energetikai cég részvénye több külföldi befektető érdeklődését is felkeltette, londoni befektetési alap és lengyel nyugdíjpénztár is beszállt a társaságba. Mostanra viszont kiderült: a vállalat komoly likviditási problémákkal küzd, mivel hazai önkormányzati ügyfelei nem akarják kifizetni a fűtésszámláikat.

A korábban stabilan teljesítő nagypapírokkal is folyton történik valami. Hiába tűnnek kedvezőnek az OTP-vel vagy a Magyar Telekommal kapcsolatos várakozások, a számításokat bármikor keresztülhúzhatja egy-egy új jogszabály, a banki és a távközlési különadó vagy a tranzakciós illeték bevezetése, a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés vagy a telefonhívásokra kivetett új közteher.

Az árfolyamokat a jelek szerint Magyarországon bármikor a mélybe ránthatják a kormányzati fejekből hir­telen kipattant jogszabályok, ez pedig elriasztja a be­fektetőket a tőzsdétől. Amennyire fontos azonban a jelek szerint a kormánynak, hogy a közértben magyar dinnyét vásároljunk, olyannyira nem érdekli, hogy megtakarításunkkal milyen nemzetiségű cégeket támogatunk. Pedig jó lenne, ha a hazai kisbefektetők a hazai gazdaságba fektetnék be a pénzüket.