Trendforduló az energiaszektorban

A hidraulikus repesztésnek köszönhetően a földgázkitermelés volumene az elmúlt három évben jelentősen megugrott, miután a nehezebben elérhető rétegeket is sikerült bevonni a kitermelésbe.

A korábbi 12 dolláros csúcsokról emiatt egészen 2 dollárig süllyedt a földgáz árfolyama. Nem meglepő, hogy Washington számára a földgáz piaca jelenleg kiemelt stratégiai fontossággal bír, hiszen az ország évekig nettó importőr volt. Az Egyesült Államok célja, hogy a következő években ezen változtasson, és a belső fogyasztásának önellátóvá tételét követően exportőrré váljon. Ezen túlmenően a közúti szállítmányozást is közelről érintené az amerikai kormány terve, a jövőben azt szeretnék ugyanis elérni, hogy a teherfuvarozás nagy része gázüzeműként működjön. Az olcsó földgáz felhasználása az elektromos áram előállításában is komoly szerepet kaphat, ezzel is csökkentve a vállalatok költségeit.

Jelenleg a technológiát az Egyesült Államokon kívül más ország még nem alkalmazza, mivel a kitermelés – egyes kutatások szerint – komoly károkat okoz a környezetben. A technológia lényege az, hogy a kőzetlemezeket hidraulikus repesztéssel tágítják. A függőleges fúrással egy időben homokkal és egyéb kémiai anyagokkal dúsított vizet engednek a kőzetek közé, aminek következtében a kőzetlemezek kitágulnak, és üregek képződnek a föld alatt. Ezekben az üregekben gyűlik össze a kőzetek között megbúvó földgáz. A kitermelés során felhasznált kémiai anyagok bejutnak a talajvízbe, szennyezve az ivóvizet.

Emiatt az öreg kontinensen jelenleg ellenzik ennek a technológiának a bevezetését, és más alternatív energiaforrások után kutatnak. Pontosan emiatt volt meglepő, hogy nemrégiben a lengyel kormány úgy döntött, hogy az aggályok ellenére engedélyezi ezt a kitermelési technológiát.
Az, hogy a jövőben mely régiókban terjedhet el a hidraulikus repesztés, egyelőre megjósolhatatlan. Az viszont biztosra vehető, hogy az Egyesült Államok nem fog elállni az ilyen jellegű kitermelési formától. Már csak azért sem, mert nem régiben egy kutatás során Utah államban mintegy 1500 milliárd hordóval egyenértékű gázkészletet találtak, aminek kitermelése hosszú időre megoldhatná Amerika energia ellátását.

Kérdés azonban, hogy Európa milyen más eszközzel lesz képes gazdaságának versenyképességét javítani. Ha nem lesznek rugalmasabbak ebben a kérdésben az öreg kontinens gazdasági döntéshozói, könnyen azzal találhatják szembe magukat, hogy az USA újból komoly gazdasági előnyre tett szert. Márpedig az EU jelenlegi teljesítőképessége nem hagy sok lehetőséget Brüsszelnek. Vagy feladják eddigi álláspontjukat, vagy pedig a megújuló energia előállítására fordítanak nagyobb anyagi erőforrást.
A másik forradalmi újítás az olajkitermelést érintette. Hosszas kutatómunka után a Shell 2011-ben elkezdte Kanadában a homokolaj kitermelését. A módszer lényege, hogy az agyagos kőzetben megbújó bitument gőzölési technológiával kinyerik, majd finomítással olajjá alakítják. Az eddigi kutatások alapján Kanadában mintegy 170 milliárd hordónyi kitermelésre váró homokolaj van, amivel Kanada ma a világ harmadik legnagyobb olajkészletével rendelkező államává lépett elő.

A közelmúltban ezzel a kitermelési formával kapcsolatban is jelentős környezetvédelmi aggályok merültek fel. A felszíni kitermelés során a talaj elmozgatása előtt nagy területen kiirtják az erdőt, ami még az Egyesült Államokban is ellenállásba ütközött. Barack Obama egyértelműen kijelentette, hogy az USA területén ezt a technológiát nem vezethetik be.
Erre kívánt válaszolni nemrégiben a Shell. A vállalat a kitermelés során felszabaduló üvegházhatású gázokat egy földalatti tartályba vezeti, annak érdekében, hogy azok ne kerüljenek a levegőbe. Ezen túlmenően a cég vezetése elkötelezte magát amellett, hogy a kitermelési területek kimerülését követően fatelepítésbe kezd, és rendezi a tájképet.

Mindenesetre a fontosabb olajcégek egymás után jelentkeznek be Kanadába, a kitermelésben már érintett a Chevron, a Shell, a Marathon Oil és a PetroChina is. Mindez egyértelműen mutatja, hogy mennyire kiemelt kérdés jelenleg az energiahordozók olcsóbbá tétele, és hogy milyen potenciál rejlik ebben az iparágban.

A jelenlegi tendencia geopolitikai hatása sem elhanyagolható. Amennyiben a gázkitermelés beváltja a hozzáfűzött reményeket, úgy a Közel-Kelet – a cseppfolyósított gázok fontos útvonala – veszíteni fog gazdasági súlyából. További fontos következmény, hogy a globális energiapolitikában az arab világ egésze jelentősen veszítene pozíciójából.

Amennyiben a befektetések szempontjából vizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, nyilvánvalónak tűnik, hogy a vállalatok, amelyek a cseppfolyósított földgáz szállításában érintettek, mindenképpen izgalmas évek előtt állnak. Komoly felértékelődési potenciállal rendelkeznek az üzemanyag-berendezéseket gyártó, valamint az olajkitermelő cégek is. Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni a következő években a fejleményeket, ugyanis az említett országokban könnyen előfordulhat, hogy az energiaárak rekord alacsony szintre süllyedhetnek.