Nem segít a csomag azon, aki forintban vett fel hitelt, de nem tud törleszteni

Furcsa kommunikáció folyik a devizahiteles mentőcsomag körül. Miután a bankok vezetői már többször is elmondták az utóbbi hetekben, hogy valamiféle tehermegosztást várnának el az állam, a bankszféra és az adósok között, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal állt elő, hogy a bankok semmilyen javaslatot nem akarnak támogatni, ami akár csak egy forintjukba kerül. Nem tudom, kinek higgyek, de remélem, a miniszter bankellenes nyilatkozatai csak a közelgő választási kampányt szolgálják, a színfalak mögött nagyobb az egyetértés.

Az mindenesetre biztató, hogy Varga is elismerte: a folyamat során nem szabad a bankszektort túlterhelni, és még egy, a végtörlesztéshez hasonló veszteséget nem lehet az ágazat nyakába varrni. A végtörlesztés utólag nézve főleg azoknak volt kifizetődő, akik részt vettek benne, az a nem egészen 170 ezer család, aki élt a lehetőséggel, egyenként 2,2 millió forintot nyert az árfolyamon. A többiek viszont főleg csak a hátrányokat érezték: 2011/2012 fordulóján történelmi mélyponton járt a forint, az államadósságunk pedig másfél évtized után bóvli kategóriába került, ennek költségeit pedig a magasabb kamatokban még sokáig fizethetjük.

A devizahiteleseket mentő törvényjavaslatot a jövő hónap elejére ígérik, hogy mi lesz benne, arról még csak csepegtetik az információkat. Semmiképpen nem lenne viszont jó, ha egy átgondolatlan javaslattal állna elő a kormány, és valószínűleg az sem lenne elegendő, ha a forintosítás során ismét csak a rendesen fizető, jó adósok kapnának tömegesen segítséget, mint az árfolyamgátnál. Maga a forintosítás ugyanis nem segít azon a több mint 100 ezer családon, aki nem csak a mostani, de valószínűleg a 15–20 százalékkal alacsonyabb részleteket sem tudná törleszteni. Nem segít a mentőcsomag azokon sem, akik forintban vettek fel lakáshitelt, de nem tudják törleszteni.