Kevesebb utazási iroda ajánlata közül választhatnak a magyarok

Úgy megy össze a hazai charterpiac, mint gyapjúpulcsi a mosásban. Gyorsan, de biztosan. A reptér utasforgalmának már csak 4 százalékát adják a chartergépek utasai, ami 400 ezer utast jelent. Október közepétől júniusig gyakorlatilag tetszhalott állapotban vegetál a piac, a charter légitársaságok gépei messze elkerülik Budapestet. Tíz éve még arról lehetett írni, hogy a mintegy 5-600 ezres utazni vágyó fizetőképes körből egyre többen indulnak el egzotikus üdülőhelyekre a téli hónapokban, ezért az irodák bátran bővítették kínálatukat. A jelenlegi adatok szerint 2014-ben a regisztrált 1200 utazási iroda közül alig húsz fog kimerészkedni a kockázatos piacra. A jelszó pedig az óvatosság, ezért többnyire a jól bevált úti céloknál maradnak. Kevesen próbálnak szerencsét új országgal, új szállodával, így a prospektusok jövőre is görög, török és bolgár ajánlatokkal lesznek tele. Egyiptom és Tunézia pedig lutri.

Ezt persze konszolidációs folyamatként is fel lehet fogni, amelynek eredményeként csak a legjobb irodák maradnak talpon. A trend szerint az jelenti a viszonylagos stabilitást, ha a vállalkozások nagy multihálózathoz csatlakoznak. A korábbi csődök hátterében az állt, hogy az utazási irodák a piac igényéhez képest a kelleténél sokkal több charterjáratot és garanciális szálláskapacitást kötöttek le. A piac szereplőinek intő jelként szolgálhatott, hogy a kiélezett konkurenciaharc és az egyiptomi konfliktus együttesen már olyan iroda csődjét is okozta, mint a 6 milliárd forintos forgalmat bonyolító Best Reisen. Az utazási irodák kötelező vagyoni biztosítékán alapuló rendszer azonban jól vizsgázott, senki nem maradt külföldön, az utasok visszakapták pénzüket vagy annak jelentős részét. Ugyanakkor megint kiderült, hogy nincs összefüggés a kaució összege és az adott iroda biztonságos működése között.

A hagyományos úton foglaló turisták legfeljebb annyit fognak észrevenni a charterpiac válságából, hogy kevesebb cég ajánlata közül választhatnak. Attól nem kell tartani, hogy jövő nyáron ne tudnának Jordániába vagy Tenerifére repülni a magyarok. A charternek ugyanis rengeteg előnye van az olcsóbb vagy nem létező poggyászdíjtól a magyar nyelvű személyzetig, nem kell annyira szigorúan tartani a menetrendet és a járatok a nyaralóhelyhez legközelebbi reptéren szállnak le. Ezzel elvileg a hagyományos és a fapados légitársaságok sem tudnak versenyezni, bár az utóbbiak egy sor hagyományos charterdesztinációra nyitottak járatot. A Wizz Air csak az egyiptomi politikai helyzet miatt nem indította el most novemberben a hurghadai járatát. Új időpont még nincs, de vélhetően nem kell rá sokáig várni.

Mint minden, a mostani helyzet is összefügg a Malév csődjével, hiszen a nemzeti légitársaság a charterezésben is jelentős szerepet játszott. A gazdasági válság előtt volt olyan nyári szezon, amikor a Malév 17 utazási irodával kötött szerződést 420 charterjáratra a török riviérától Spanyolországig. Mondani sem kell talán, hogy az alacsony viteldíjból nem lehetett nyereségesen üzemeltetni a járatokat, de az utazási irodák bolondok lettek volna nem leszerződni a nemzeti légitársasággal.

Ez a paradicsomi állapot kártyavárként omlott össze. Ma a cseh Travel Service gyakorlatilag monopolhelyzetnek örvend és a téli időszakra megint kivonta gépeit Budapestről, így nincs könnyű dolga annak, aki távoli, egzotikus célállomásokra charterrel szeretne eljutni. A Sólyom légitársaságnak kevés jó meglátása volt, de a charterpiacon kialakult űrt jól érzékelték, más kérdés, hogy nem sikerült az űrkitöltés. Nagy szerepe lehetett volna például az árak leszorításában. Talán a következő próbálkozónak nagyobb sikere lesz.

Minden egy csapásra megoldódna persze, ha a magyar lakosságnak nem csak egyharmada utazna. 1200 utazási iroda keresi a kegyeiket. Így nem véletlen, hogy sok a last minute ajánlat a charter-járatok eladatlan helyeire.