Az EU fellendülésének első jelei már jól látszanak

A gazdasági növekedés legfrissebb hazai és EU-s mutatószámai óvatos optimizmusra adnak okot. A fellendülés első összeurópai jelei már jól látszanak. Az EU gazdasága 2013 második felében, az előző év azonos időszakához képest, 0.5 százalékkal növekedett, a Bizottság előrejelzése alapján pedig 2014-ben és 2015-ben elérheti az 1,4, illetve az 1,9 százalékot. A növekedést ösztönző intézkedések mellett ez annak is köszönhető, hogy a tagállamok fokozatosan korrigálják a válság előtt kialakult gazdasági egyensúlytalanságaikat. Így idén Magyarország kikerült a túlzott költségvetési hiányeljárás (EDP) alól, a magyar kormány pedig gyorsuló növekedéssel számol a következő évekre.

Mértéktartó bizakodás mellett azonban a teendők oroszlánrésze még előttünk áll: a gazdasági fellendülést fenntarthatóvá kell tennünk. Az EU növekedési terve, az Európa 2020 Stratégia, az Unió 2014-2020-as pénzügyi kerete és az új gazdasági kormányzás szabályai mind ezt a célt szolgálják.

Az Európa 2020 Stratégia megvalósításához kapcsolódóan a következő időszak kiemelten fontos célja, hogy a magyar kormány és a Bizottság elfogadja azt a partnerségi megállapodást, amely keretet ad a 2014-2020-as EU-s támogatással létrejövő regionális és szociális fejlesztési programok megvalósításához. Az EU a források felhasználását szorosan köti a stratégia nemzeti vállalásainak megvalósításához. Ennek, többek közt, kiemelt célja például, hogy Magyarországon 2020-ra 75 százalékra növekedjen az aktív lakosság foglalkoztatottságának aránya, legalább 450 000 fővel csökkenjen a hazai mélyszegénység, miközben az éves GDP legalább 1,8 százalékát fordítsák K+F fejlesztésre. Az új fejlesztési programok súlypontja itthon is, csakúgy, mint Európa szerte mindinkább az infrastrukturális fejlesztésekről a vállalkozás és humánerőforrás fejlesztés, illetve az innováció felé mozdul majd el.

Az uniós források hatékony és célorientált felhasználása mellett a stabilitást, növekedést és munkahelyteremtést szolgálja az európai szemeszter is, amely az év során összehangolja a különféle EU-s és tagállami gazdasági és szakpolitikai törekvéseket, orientálva a résztvevőket az EU 2020 stratégia céljai elérése felé. A november 13-án indított szemeszter keretében – amely 2011 óta immár a negyedik ciklus – a Bizottság összesen 45 dokumentumot publikált. Ezek között az egyik legfontosabb az Éves Növekedési Jelentés (AGS), amely az EU 2014-re vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai prioritásait tartalmazza. Ezek némi hangsúlyváltozással, de lényegében megegyeznek a korábbi évek prioritásaival: az Uniónak növekedésbarát pénzügyi konszolidációra, a hitelnyújtás hatékony gyakorlatának visszaállítására, a növekedés és versenyképesség elősegítésére, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelésére, valamint a közigazgatás korszerűsítésére kell összpontosítania. A csomag további részét képezi a makrogazdasági riasztási jelentés (AMR) is, amely a tagállami egyensúlytalanságokat vizsgálja. Többek között ez a két dokumentum fogja adni a hátterét a Magyarországról tavasszal készülő részletes elemzésnek, és végül az ország-specifikus ajánlásoknak is. Ez utóbbiakat az EP-választások után, 2014 május végén-június elején fogadja majd el és bocsájtja vitára a Bizottság.

Fontos szempont, hogy az ajánlások kidolgozása nyílt, transzparens módon zajlik: rendszeres egyeztetések vannak a Bizottság és a magyar közigazgatás, illetve kormány képviselői között. Az eddigi európai szemeszterek tapasztalata azt mutatja, hogy mára a tagállamok alkalmazkodtak a megerősített koordinációs eljárásokhoz. Az eurózóna költségvetési politikáinak összehangolása korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, és az idén először a Bizottság elemezte az eurót használó tagállamok költségvetési tervezeteit, még mielőtt a nemzeti parlamentek azokat elfogadták volna. Szintén először ebben az évben, a gazdaságpolitikai elemzéseket A GMU szociális dimenziója című közleményben ismertetett új szociális és foglalkoztatási eredménytábla is segíti. Ennek célja, hogy olyan foglalkoztatási és szociális kihívásokra hívja fel az egyes tagállamok figyelmét, amelyek negatív hatással lehetnek az egész gazdasági és monetáris unió működésére.

A most közzétett 45 dokumentum a 4. európai szemeszter indító elemzéscsomagja, a folyamatos konzultáció, a nézőpontok közelítése azonban az egész szemeszter folyamán kiemelkedően fontos.

Ezért az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete idén is magas szintű konferenciát szervez az Éves Növekedési Jelentésről, ez alkalommal a munkahelyteremtés és a növekedés kérdéseit állítva a középpontba. A december 6-án Budapesten sorra kerülő eseményen az Európai Bizottság részéről többek között José Manuel Barroso elnök kabinetjének illetékes tagja és Olli Rehn alelnök főtanácsadója elemzi a jelen kihívásait, valamint az előttünk álló lehetőségeket. A konferencián, a Visegrádi négyek együttműködését is tovább erősítve, előadást tartanak Győri Enikő európai integrációs, Branislav Ondruš szlovák munkaügyi és szociális, valamint Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárok.