Devizahitelek: Zavaros helyzet

Sokan vártak az Európai Bíróság devizahitelekkel kapcsolatos múlt heti döntésére. Az uniós testület végül lényegében visszadobta az árfolyamrés alkalmazásának gyakorlatáról szóló döntést a magyarországi Kúriának. A testület feladata lesz, hogy megvizsgálja, tisztességes volt-e az a banki gyakorlat, amely más árfolyamon folyósította a hiteleket, mint amilyenek a törlesztőrészleteket az ügyféllel elszámolta.

Ha úgy dönt a testület, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, akkor a devizahitelesek visszakaphatják néhány évre visszamenőleg ezt, a törlesztőrészletek 2-4 százalékára rúgó összeget a bankoktól. Egy átlagos devizahiteles havonta ezer-kétezer forintnyi visszatérítésre számíthat tehát a hitel felvételétől kezdve 2010 decemberéig, azóta ugyanis középárfolyamon számolják el a kölcsönöket. Pár tízezer forint lehet tehát, ami visszajár.

Ezzel azonban sokan nem lesznek elégedettek. Vannak, akik még mindig abban reménykednek, hogy érvénytelenítik a szerződéseket, és esetleg nem kell majd fizetniük, vagy ha igen, azt a válság előtti árfolyamon tehetik majd meg. Erre viszont szinte semmi esély, az uniós testület és a Kúria is jelezte már, hogy az árfolyamváltozás következményeinek a fogyasztókra hárítása törvényes volt.

Remélhetőleg nem kell sokat várni az újabb döntésre, és azt is remélem, a kormány is hoz végre egy végső megoldást a devizahitelek kezelésére, ami pontot tehet a viták végére. A probléma húzása-halogatása ugyanis nem jó sem a bankoknak, sem a hiteleseknek. A bankok minden belengetett mentőcsomag-ígéret, vagy ellenük hozott első fokú, és nem jogerős ítélet után azt tapasztalják, romlik az adósok fizetési morálja.A romló eredmények, a bankokat gyengítő mentőakciókról szóló pletykák pedig a forintra is kedvezőtlen hatással vannak, ami a hiteleseknek okoz pluszterheket. A zavaros helyzetből talán csak az ügyvédek profitálnak.