Nem elég olcsónak lenni

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és az Európai Utazási Bizottság adatai is arról tanúskodnak, hogy a nemzetközi turizmus végleg maga mögött hagyta a válságot. A beutazó turisták száma 2012 után tavaly is bőven meghaladta az egymilliárdot, és 2014-re is legalább négy százalékos növekedést várnak. Főleg a kínai, az amerikai, a német és az orosz utazóknak köszönhetően pedig az iparág bevételei már meghaladták az ezeregyszáz milliárd dollárt. Csak a kínai turisták 130 milliárd dollárt költöttek. Ázsia még mindig gyorsabban növekszik Európánál, de a különbség jelentősen csökkent, és gyakorlatilag már nincs olyan régió a világban, ahová tavaly kevesebb turista ment volna, mint 2012-ben. A legrosszabbul a stagnáló Közel-Kelet, a legjobban Délkelet-Ázsia országai teljesítettek, de közép-kelet-európa 6-7 százalékos növekedése is kimagasló.

Bár az UNWTO számai eltérnek a KSH által publikált eredménytől, de a világszervezet táblázataiból is kiolvasható a hazai turizmus legfőbb problémája. Hiába szerepel Magyarország az előkelő 26. helyen a népszerűségi listán, ha a bevételek alapján felállított rangsorban ez csak a 46. helyhez elég. Ilyen nagy különbséget rajtunk kívül csak az ukránok tudnak felmutatni. Norvégia fele annyi turistával könyvelhet el nagyságrendileg megegyező bevételt, mint mi. Az pedig a magyar emberek anyagi helyzetét tükrözi, hogy a csehekkel, a lengyelekkel és az osztrákokkal ellentétben nem szerepelünk a top50 kiadási listán. Vagyis ha utazunk is külföldre, a többség csak akciós, last minute utat választ. Ebből következik viszont, hogy a turizmusunk mérlege alapján a szintén előkelő 21. helyezést értük el. Ebben a kategóriában a szép, de szegény országokkal, többek között Jordániával és Egyiptommal vagyunk egy szinten.

Több mint valószínű, hogy a rendkívüli túlkínálat miatt lettünk ennyire olcsók. Így szerencsére egyre több vendég érkezik hozzánk, de összességében gyenge a fizetőképességük. A gazdasági tárca adatai szerint 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A szállodai szobák száma tíz év alatt közel 40 százalékkal növekedett, az átlagos minőség is látványosan javult, de a foglaltsági szint a kritikus 50 százalékos határt is alig éri el. Ha körbenézünk az országban, akkor számtalan olyan szállodát találunk, amelyet teljesen feleslegesen és drágán húztak fel a gyors meggazdagodás reményében vagy baráti alapon. Nem véletlen, hogy legalább ezer szálloda, panzió eladó az országban. A negatív árspirálban sokan már veszteségesen is értékesítik a szobákat, ami hosszú távon természetesen nem működik.

Egyenes út vezet a csődhöz, a tisztulási folyamat azonban jót tehet a piaccal. Egyelőre azonban nyomát sem látom a tanulási folyamatnak. A szállodai szobák száma idén is 2-3 százalékkal növekedni fog. Így pedig garantált, hogy az EU-ban mért egyik legalacsonyabb szállodai árszínvonal még jó pár évig fennmarad. Az átlagos szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából még a kormány szerint is a kívánatosnál szerényebb növekedés. Az UNWTO adati szerint 2013-ban a németek rekordnak számító 65 milliárd eurót költöttek utazásra, hozzánk azonban egyre kevesebben jönnek. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a remek ár-érték arány már nem számít erős érvnek a versenyben. Nem elég olcsónak lenni. Persze vannak kivételek. Az oroszoknak már több pénzük van utazásra, mint az angoloknak és a franciáknak. A javuló légi összeköttetésnek köszönhetően pedig a hazai szállodákban is egyre gyakoribb az orosz vendég. Ha folytatódik a két-három éve beindult folyamat, akkor hamarosan az orosz lehet Magyarország legfontosabb küldőpiaca.