Az adórendszerrel küzdünk a befektetők kegyeiért

Az adók kényszerű emelése során az egyes országok igen különböző elképzeléseket követve, más-más irányokba indultak el. Jól látható ez az eltérés egyrészt abból, hogy a hagyományos adónemek – a jövedelemadók és a forgalmi típusú adók – közül melyiknek milyen szerepet szántak a bevételek növelésében, másrészt abból, hogy milyen egyéb adók bevezetésére került sor.

Egyes országok – többek között Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók (áfa, tranzakciós illeték, stb.) emelésében látta a kiutat. A magyar adatok jelenleg is jól tükrözik ezt a megközelítést: az általános áfakulcs, illetve az szja és a társasági adókulcs szempontjából továbbra is a skála két ellentétes végén helyezkedünk el.

Románia továbbra is hazánkéhoz hasonló stratégiát folytat, a román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ugyanakkor a 24 százalék százalékos általános áfa kulcs ugyancsak a vizsgált országok 21 százalék százalékos átlaga felett van.

Az összehasonlításban szereplő országok egy másik csoportja éppen ellentétes stratégiát választott, ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve a társasági adókulcsokban látják a megoldást. Ilyen például az a Szlovákia, amely korábban egy egységes, 19 százalékos adókulcsot vezetett be. 2013-tól viszont visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadóztatásában, amely kétkulcsos (19, illetve 25%) szja rendszer formájában 2014-ben is érvényben maradt.

Ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, amely 2014-ben ugyan 22 százalékra csökkent, de még így is a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20% marad.

Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa 20%; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív - a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Nyugati szomszédunk a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja.

Vannak olyan „középutas” országok is, amelyek mindkét adónem tekintetében a középmezőnyben járnak. Ilyen például Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18%/32%), a 19 százalékos társasági adóval és a nem kiemelkedően magas áfa kulccsal (23%). Csehország is ebbe a kategóriába sorolható annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó kulcs látványosan alacsony, 15 százalékos, de ez az ún. bruttósítás miatt ténylegesen a 20 százalékos terhet is eléri. A cseh áfa kulcs (21%) és a társasági adó (19%) is átlag közeli értéket mutat.
Külön kategóriát alkotnak a volt jugoszláv tagállamok közül Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia, hiszen az adókulcsaik – mind a jövedelemadók mind a forgalmi adók terén átlag alattiak. Ez az említett országokban 9-10 százalékos tao és szja mértéket, valamint 17-19 százalékos áfakulcsot jelent.

A költségvetési válság egyik meghatározó következménye volt a különböző válságadók bevezetése. Magyarország ebben a kezdetektől élen járt, sőt úgy tűnik, mintaként is szolgál egy-egy régiós ország számára. Romániában a 2013-ban természeti erőforrások kitermelésére, energia- és gáz szektorra kivetett különadók után a speciális adók köre 2014-től tovább bővült: az adózók könyveiben szereplő utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Az átmeneti intézkedésnek szánt, eredetileg 2012-13-as évekre kivetett szlovák válságadó a korábbi tervekkel ellentétben 2016-ig érvényben marad. A szlovák válságadó jellemzően az energia szektor, gyógyszeripar, biztosítási ágazat, valamint az elektronikus telekommunikáció azon vállalkozásait érinti, amelyek várható éves profitja meghaladja a 3 millió eurót – azaz, a magyar példát követve, a válságadó itt is a tehetősebb, jellemzően külföldi befektetőket terheli.