A magyar lakosság kétharmadának nincs pénze utazásra

„Jó kilátásokat vetít előre az év egészére is, hogy az első hat hónap teljesítménye valamennyi mutatóban a 2013-as rekordévi felett alakult” – értékelte a turizmus eredményét a gazdasági tárca. A KSH összesített adatai szerint 9,7 millió vendégéjszakával zárta az időszakot az ágazat, tavaly ilyenkor pedig még csak 9 milliónál tartottunk. A belföldi turizmus félmillió éjszakával gyarapodott, és a külföldiek is 200 ezerrel többet aludtak nálunk. A szomszédos Románia hasonló növekedéssel büszkélkedhet, mint mi: 6,4 százalékos bővüléssel 7,5 millió éjszakával zártak. A világ élvonalától természetesen fényévekre vagyunk, hiszen Spanyolországot idén 28 millió turista kereste fel június végéig.

Azt állami és piaci felmérések is alátámasztják, hogy a magyar lakosság kétharmadának nincs pénze utazásra. Vagyis a maradék egyharmadnak lett hirtelen annyi pénze, hogy 10 százalékkal növekedjen a belföldi turizmus. Illetve olyan magyarok is bőven akadnak, akik korábban külföldre mentek pihenni, idén viszont már a határon belül maradtak. Valamint persze töretlen népszerűségnek örvend a SZÉP-kártya is, bár ez félig-meddig mesterséges piacélénkítésnek számít.

Az is jó kilátásokat vetít előre a turizmus szempontjából, hogy a forint vélhetően még gyengébb lesz. Már eddig is a világ egyik legkedvezőbb ár-érték arányú turisztikai célországának számítottunk, de a jövőben még vonzóbb lehet az olcsóságunk. Soha nem voltunk túl drágák egy német vagy egy osztrák vendég számára, és így sikerült most stagnáló vagy minimálisan csökkenő mutatókkal zárni a félévet a két legfontosabb küldőországunkból. Talán ha még több szolgáltatást tudnak majd vásárolni ugyanannyi euróból, akkor a horvát tenger helyett vagy mellett a Balatonnál is letáboroznak néhány napra. Bár talán ők is hallottak róla, hogy olcsó húsnak híg a leve. Az ágazat irányítói úgy számolnak, hogy 2020-2025 között a turizmus már az ország első számú iparága lehet. Milyen lehet a többi, ha ilyen lesz az első?