Megújul az áramtermelés

Ugrásra készen várja sok hazai vállalkozás, hogy állami támogatással megújuló alapú beruházást indíthasson. Már eldőlt, hogy e támogatásokra a jövő évtől pályázhatnak. A szükséges kapacitásokat 2020-ig át kell adniuk ahhoz, hogy 2020-ra 14,65 százalékra emelkedjen a megújuló alapú energia aránya a teljes energiafelhasználásunkon belül. Viszont nem tudni, hogy a részletekre vonatkozó szabályok majd milyen technológiák telepítésének kedveznek, illetve, hogy milyen zöldáramforrásból mennyinek az előállítására fogják bátorítani a cégeket.

A piac mindenesetre várja a szélenergia-tendereket, amelyeknek a 2010-es érvénytelenítése óta nem volt mód az országban olyan széltornyot állítani, amely rá is csatlakozhat az országos hálózatra, és támogatást is kap. A napenergia-technológiák erősen csökkenő költsége, illetve az állami hátterű napenergia-beruházások alapján feltehető, hogy ezzel a technológiával a mostaninál sokkal több villamos energiát lehet majd előállítani a várhatóan 2017. január 1-jén életbe lépő Metár (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) révén. A vízenergia növelése ellen szólnak a gyér hazai adottságok és az erős környezeti aggályok, a biogáz és a biomassza hasznosítása pedig gazdaságosabbnak ígérkezik a hő-, mint az áramtermelésben, de ez a terület sem marad állami hátszél nélkül.

A Metár tervéről először 2011 őszén számolt be elsőként a Világgazdaság. A rendszer bevezetése miatt azonban 2012-ben 0,9 százalékkal, 2013-ban további 1,52 százalékkal kellett volna emelni az egyetemes szolgáltatásban a tarifákat. Ez aligha volt bevállalható olyan időszakban, amikor éppen a lakossági tarifák leszorítása volt a feladat. A háztartási tarifákból még a zöldáramot addig támogató összetevőt is kivették, és ráterhelték a piaci felhasználókra.

A kérdés ma is kényes. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont négy forgatókönyvéből a legkisebb, évi 71,2 milliárd forint támogatásigényű modell is 20 milliárd forinttal többe kerül a mostaninál. A legdrágább, évi 110 milliárd forintos változat kilowattóránként 2,5 forintos kiskereskedelmi áremelési nyomást jelent. A legolcsóbb forgatókönyv alapján is mintegy ezer megawattnyi (két paksi blokk) kapacitást kell beszerezni árampiaci tenderen. Piaci szereplők összesen 500-600 milliárd forintnyi új fejlesztésre számítanak.

Merre lejt a zöldáram-támogatás?

Szabó Zsolt, az NFM államtitkára

Azoknak az energiatermelő vállalkozásoknak kedvez az új Metár, amelyeknek a céljai leginkább egybeesnek az új szabályozás három fő szándékával. Az első, hogy a hazai jogrendszert hozzá kívántuk igazítani az EU azon elvárásához, amely szerint az eddigitől eltérő módon kell támogatni a zöldáram termelését. Ezt az EU-n belül elsők között tettük meg. Másrészt e termelés összetételét olyan irányba kívánjuk terelni, hogy az új portfólió megfeleljen az ország adottságainak és érdekeinek. Végül pedig a Metárral olyan piaci helyzet jön létre, amelyben a zöldáram egy nagy közvetítőn, a HUPX-en keresztül akkor jut el a megfelelő áron a piacra, ha azt a vállalkozó a kereslet szempontjából a legjobb időszakban termelte.

Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke

Örömteli, hogy a Metár a piaci viszonyokhoz közelítené a támogatásokat. A szabályozás erre utaló jele például a termelői pályázatok bevezetése és a zöldáram szabadpiaci értékesítése. A változtatások révén a hazai zöldenergia-termelés a következő években elindulhat a nagykorúvá válás útján. A módosítások élénkíthetik a kereskedelmet, és javíthatják a szektor versenyképességét. A piacközpontú modell persze eltérően érintheti az egyes technológiák piacra lépésének lehetőségeit, mert a kiforrottabb, jelenleg is jó megtérülést ígérő technológiáknak kedvez. A részletekkel kapcsolatban maradtak bőven kérdőjelek is, remélhetőleg ezek kidolgozásakor is a versenypiaci koordináció lesz az elsődleges.

Szolnoki Balázs Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke

Az elfogadott Metár nagyon jó keretrendszer, de csak keretrendszer. A részletek majd csak a minisztériumi és a MEKH-rendeletekből derülnek ki. Két dolog azonban kritikus lehet: nem tudni, hogy a kapacitástenderek technológiasemlegesek lesznek-e, vagyis a technológiák rivalizálnak-e egymással, vagy kvóták lesznek-e a különböző zöldáramtermelő módokra. Aggályos lehet a projektek területi korlátozása is. Érthető, ha a villamosenergia-rendszer esetleg nem tudná befogadni egyes, esetleg éppen nagyon ígéretes létesítmények áramát, de a középtávú cél éppen ezen akadályok felszámolása. Végül szerencsés lenne, ha a demonstrációs projektek csak demonstrációs nagyságú pénzt vinnének el a Metár keretéből.

Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke

A kérdésére még nincs válasz, azt majd a törvény végrehajtási rendeleteiből tudjuk meg. A törvénymódosítás még nem említi, hogy technológiaspecifikus tenderek lesznek, a legolcsóbb visz mindent, vagy esetleg valamilyen differenciálás lesz-e az egyéb hozzáadott értékek (hulladékkezelés, környezetvédelmi szempontok stb.) szerint. A Magyar Biogáz Egyesületet főleg az zavarja, hogy a dokumentumban csak a zöldáram van, de szó sem esik az annál értékesebb biometánról és a biometán-termelés ösztönzéséről. De már a módosítás megszületése is jó a megújulóknak, igaz, eléggé elaprózta a majdani döntéseket, felelősségeket, amiből általában – bár nem szükségszerűen – káosz keletkezik.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója

Mindenképpen kiszámíthatóbb lett a helyzet az elmúlt néhány év bizonytalan állapota után, amikor nem lehetett tudni, hogyan változik majd meg a megújulók támogatása. Pontos ismereteink persze csak a részletszabályok megszülése után lesznek. Az már látható, hogy a jövő év elején bevezetendő Metár megszületése elősegíti annak a vállalásunknak a teljesítését, amely szerint a megújulók részarányát az energiafelhasználáson belül 2020-ra 14,65 százalékra kell emelni. Pozitív, hogy a szabályozás lehetőséget adna a lejárt támogatású termelők további működésének is. Kérdés, hogy a szükséges beruházásokra lesz-e pénz, de előrelépés, hogy a naperőművek létesítésében az állam is növekvő szerepet vállal.