Ugrásra készen várja sok hazai vállalkozás, hogy állami támogatással megújuló alapú beruházást indíthasson. Már eldőlt, hogy e támogatásokra a jövő évtől pályázhatnak. A szükséges kapacitásokat 2020-ig át kell adniuk ahhoz, hogy 2020-ra 14,65 százalékra emelkedjen a megújuló alapú energia aránya a teljes energiafelhasználásunkon belül. Viszont nem tudni, hogy a részletekre vonatkozó szabályok majd milyen technológiák telepítésének kedveznek, illetve, hogy milyen zöldáramforrásból mennyinek az előállítására fogják bátorítani a cégeket.
A piac mindenesetre várja a szélenergia-tendereket, amelyeknek a 2010-es érvénytelenítése óta nem volt mód az országban olyan széltornyot állítani, amely rá is csatlakozhat az országos hálózatra, és támogatást is kap. A napenergia-technológiák erősen csökkenő költsége, illetve az állami hátterű napenergia-beruházások alapján feltehető, hogy ezzel a technológiával a mostaninál sokkal több villamos energiát lehet majd előállítani a várhatóan 2017. január 1-jén életbe lépő Metár (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) révén. A vízenergia növelése ellen szólnak a gyér hazai adottságok és az erős környezeti aggályok, a biogáz és a biomassza hasznosítása pedig gazdaságosabbnak ígérkezik a hő-, mint az áramtermelésben, de ez a terület sem marad állami hátszél nélkül.
A Metár tervéről először 2011 őszén számolt be elsőként a Világgazdaság. A rendszer bevezetése miatt azonban 2012-ben 0,9 százalékkal, 2013-ban további 1,52 százalékkal kellett volna emelni az egyetemes szolgáltatásban a tarifákat. Ez aligha volt bevállalható olyan időszakban, amikor éppen a lakossági tarifák leszorítása volt a feladat. A háztartási tarifákból még a zöldáramot addig támogató összetevőt is kivették, és ráterhelték a piaci felhasználókra.
A kérdés ma is kényes. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont négy forgatókönyvéből a legkisebb, évi 71,2 milliárd forint támogatásigényű modell is 20 milliárd forinttal többe kerül a mostaninál. A legdrágább, évi 110 milliárd forintos változat kilowattóránként 2,5 forintos kiskereskedelmi áremelési nyomást jelent. A legolcsóbb forgatókönyv alapján is mintegy ezer megawattnyi (két paksi blokk) kapacitást kell beszerezni árampiaci tenderen. Piaci szereplők összesen 500-600 milliárd forintnyi új fejlesztésre számítanak.
Merre lejt a zöldáram-támogatás?
Szabó Zsolt, az NFM államtitkára
Azoknak az energiatermelő vállalkozásoknak kedvez az új Metár, amelyeknek a céljai leginkább egybeesnek az új szabályozás három fő szándékával. Az első, hogy a hazai jogrendszert hozzá kívántuk igazítani az EU azon elvárásához, amely szerint az eddigitől eltérő módon kell támogatni a zöldáram termelését. Ezt az EU-n belül elsők között tettük meg. Másrészt e termelés összetételét olyan irányba kívánjuk terelni, hogy az új portfólió megfeleljen az ország adottságainak és érdekeinek. Végül pedig a Metárral olyan piaci helyzet jön létre, amelyben a zöldáram egy nagy közvetítőn, a HUPX-en keresztül akkor jut el a megfelelő áron a piacra, ha azt a vállalkozó a kereslet szempontjából a legjobb időszakban termelte.
Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke
Örömteli, hogy a Metár a piaci viszonyokhoz közelítené a támogatásokat. A szabályozás erre utaló jele például a termelői pályázatok bevezetése és a zöldáram szabadpiaci értékesítése. A változtatások révén a hazai zöldenergia-termelés a következő években elindulhat a nagykorúvá válás útján. A módosítások élénkíthetik a kereskedelmet, és javíthatják a szektor versenyképességét. A piacközpontú modell persze eltérően érintheti az egyes technológiák piacra lépésének lehetőségeit, mert a kiforrottabb, jelenleg is jó megtérülést ígérő technológiáknak kedvez. A részletekkel kapcsolatban maradtak bőven kérdőjelek is, remélhetőleg ezek kidolgozásakor is a versenypiaci koordináció lesz az elsődleges.
Szolnoki Balázs Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke
Az elfogadott Metár nagyon jó keretrendszer, de csak keretrendszer. A részletek majd csak a minisztériumi és a MEKH-rendeletekből derülnek ki. Két dolog azonban kritikus lehet: nem tudni, hogy a kapacitástenderek technológiasemlegesek lesznek-e, vagyis a technológiák rivalizálnak-e egymással, vagy kvóták lesznek-e a különböző zöldáramtermelő módokra. Aggályos lehet a projektek területi korlátozása is. Érthető, ha a villamosenergia-rendszer esetleg nem tudná befogadni egyes, esetleg éppen nagyon ígéretes létesítmények áramát, de a középtávú cél éppen ezen akadályok felszámolása. Végül szerencsés lenne, ha a demonstrációs projektek csak demonstrációs nagyságú pénzt vinnének el a Metár keretéből.
Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke
A kérdésére még nincs válasz, azt majd a törvény végrehajtási rendeleteiből tudjuk meg. A törvénymódosítás még nem említi, hogy technológiaspecifikus tenderek lesznek, a legolcsóbb visz mindent, vagy esetleg valamilyen differenciálás lesz-e az egyéb hozzáadott értékek (hulladékkezelés, környezetvédelmi szempontok stb.) szerint. A Magyar Biogáz Egyesületet főleg az zavarja, hogy a dokumentumban csak a zöldáram van, de szó sem esik az annál értékesebb biometánról és a biometán-termelés ösztönzéséről. De már a módosítás megszületése is jó a megújulóknak, igaz, eléggé elaprózta a majdani döntéseket, felelősségeket, amiből általában – bár nem szükségszerűen – káosz keletkezik.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója
Mindenképpen kiszámíthatóbb lett a helyzet az elmúlt néhány év bizonytalan állapota után, amikor nem lehetett tudni, hogyan változik majd meg a megújulók támogatása. Pontos ismereteink persze csak a részletszabályok megszülése után lesznek. Az már látható, hogy a jövő év elején bevezetendő Metár megszületése elősegíti annak a vállalásunknak a teljesítését, amely szerint a megújulók részarányát az energiafelhasználáson belül 2020-ra 14,65 százalékra kell emelni. Pozitív, hogy a szabályozás lehetőséget adna a lejárt támogatású termelők további működésének is. Kérdés, hogy a szükséges beruházásokra lesz-e pénz, de előrelépés, hogy a naperőművek létesítésében az állam is növekvő szerepet vállal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.