Lezárult a banknál a reorganizációs folyamat, és 2016-ra újra nyereségessé vált az MKB csoport. Az ügyfélszámra hogyan hatott az elmúlt másfél év – illetve a tulajdonosváltás –, akár a lakossági, akár a vállalati oldalon?
– Egészében véve ügyfélvesztés nélkül sikerült végrehajtani a tulajdonosváltást, illetve a reorganizációs folyamatot, sőt a kis- és középvállalkozói ügyfélkörünk bővült is, miközben a mérlegfőösszegünk is növekedett. Mindez annak köszönhető, hogy az átalakítás közepette is szem előtt tartottuk az MKB alapértékeit, vagyis a megbízhatóságot, a rugalmasságot és a magas szolgáltatási színvonalat, és ügyeltünk arra, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatokon ne érződjenek azok a változások, amelyek a bankon belül végbementek. Ez természetesen nem volt könnyű feladat, hiszen a hitelintézeti piacon nagyon erős a verseny.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Balogh Ádám: 2019-ben léphet tőzsdére az MKB - Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]
A 9,5 milliárdos adózott nyereség nagyon nagy eredmény az elmúlt évek történéseinek tükrében. Fenntartható-e tartósan a nyereséges működés, és mekkora az a tőkére vetített megtérülés, amivel hosszabb távon is számolni lehet az MKB-nál, illetve a teljes bankszektornál?
– A teljes bankszektornál hosszabb távon 10 százalék környékén lehet az a tőkearányos megtérülés, amellyel reálisan számolni lehet. Az MKB Banknál arra törekszünk, hogy meghaladjuk a piaci átlagot, de a 10 százalékos megtérülési arányt mindenképp tartható elvárásnak tekintjük. A profitabilitás egyrészt nagyban múlik azon, hogy a portfólió milyen minőségű: az MKB-nál az elmúlt időszakban nagy mennyiségben adtunk el rosszul teljesítő portfóliókat, és leépítettünk több nem jövedelmező tevékenységet is. A másik fontos tényező a működési hatékonyság, amelynek növelése érdekében erős költségkontrollt vezettünk be a hitelintézetnél. A harmadik kulcs a nyereségesség szempontjából az, hogy azokra a területekre koncentráljunk és ott növeljük az üzleti aktivitásunkat, ahol jó a jövedelmezőség.
A tervezett informatikai fejlesztéseknek mekkora költségeik lehetnek, mekkora az időigényük, és hogyan hat ez az eredményre?
– Az informatikai fejlesztéseinket két fő részre lehet osztani. Az első a régi rendszerek cseréje, ami növeli a hatékonyságot, a gyorsaságot. A másik fő részt az új megoldások jelentik, amelyek új, innovatív szolgáltatások bevezetését teszik lehetővé. A feladat az, hogy ezeket a fejlesztéseket úgy próbáljuk összehangolni, hogy jól és hatékonyan működjenek. Ami az időigényt illeti, a nagy informatikai projektek általában 3-4 évig tartanak a pénzügyi szolgáltatóknál. Mi a saját programunkat 1,5 év alatt kívánjuk végrehajtani, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyár környékén már működni fog az új rendszer. A fejlesztések hatékonyságnövelő hatása már idén érezhető lesz a működési költségeinkben, míg az új megoldások bevezetése nyilván fokozatosabban jelenik majd meg a bevételekben.
A késedelmes hitelek aránya látványosan csökkent a banknál, ám még mindig nem tekinthető ideálisnak. Milyen gyorsan tisztulhat tovább a portfóliójuk?
– A portfóliónk minősége jelentősen javult tavaly: a nem teljesítő hitelek aránya 20-ról 12 százalékra csökkent. A rossz portfólió leépítése jól megtervezett módon folyik, megfelelő fedezettségi szint mellett.
A kkv-hitelpiac ismét bővülésnek indult Magyarországon, amiben fontos szerep jutott a jegybanki hitelprogramoknak is. A Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetése után fennmaradhat-e ez az irány, és hogyan fogják bírni az igen intenzív versenyt?
– Az NHP a kedvező makrogazdasági hatásai mellett a valódi versenyt is beindította a kis- és középvállalkozói hitelek piacán, miközben maguk a vállalkozások is hitelre éhesebbek lettek. Az igazi kérdés az, hogy mennyi olyan kkv van, amelyet finanszírozni lehet, ez pedig nagyban múlik azon, hogy a külső környezet hogyan alakul: vagyis milyen a gazdaság teljesítménye, hogyan alakulnak a beruházások. Én úgy látom, bőven van még tere a növekedésnek a kkv-hitelek piacán, messze nem használtuk még ki a területen lévő lehetőségeket: forrás bőven rendelkezésre áll, és az alacsony kamatkörnyezet is kedvez a növekedésnek. Az kétségtelen, hogy nagyon erős a verseny, ám ebben helyt fogunk állni: a jelenlegi környezet lehetővé teszi, hogy fix kamatozású hitelkonstrukciókkal jelenjünk meg a piacon, és részt veszünk az MFB hitelprogramjának tenderén is. Emellett azokra az alapértékekre kívánunk építeni, amelyeket a nagyvállalatoknál már régóta alkalmazunk: a testre szabott megoldásokra, a gyors, rugalmas kiszolgálásra. Fontos emellett megemlíteni, hogy az MKB komplex szolgáltatási palettát tud nyújtani a kkv-knak, legyen szó uniós pályázatokról, garanciaprogramokról, lízingről vagy faktoringról.
Az MKB mindig is meghatározó szereplőnek számított a nagyvállalati piacon, ám ez is olyan szegmens, ahol több erős versenytárssal is számolniuk kell. Mit várnak ettől a területtől?
– A nagyvállalati piacon mindig is nagyon intenzív volt a verseny, hiszen ez az ügyfélkör nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, kiváló minősítésű, maximálisan megbízható szereplőkből áll. Az MKB Bank számára továbbra is prioritás a nagyvállalati ügyfelek kiszolgálása, ezért nagyon jelentős energiát fordítunk arra, hogy pozícióinkat megőrizzük, illetve tovább erősítsük. Ez persze nem könnyű, minden egyes ügyfélért nagyon keményen meg kell dolgozni.
A lakossági hiteleknél ismét nő a hitelintézetek aktivitása. Tudnak-e gyorsabban nőni, mint a teljes szektor, és nem tartanak-e attól, hogy ismét túlfűtötté válik a piac?
– A lakossági piacon is növekedési stratégiával rendelkezünk, vagyis növelni kívánjuk részesedésünket. Ez a törekvésünk sikeres, hiszen év végére már több területen is előzni tudtuk a piac növekedését, sőt a személyi hiteleknél is szereztünk egy kisebb részesedést. Ami a túlfűtöttséget illeti, tényleg óvatosnak kell lenni, ám azt nem hiszem, hogy megismétlődhetnének azok a problémák, amelyek a 2008 előtti időszakot jellemezték: egyrészt maguk a piaci szereplők is óvatosabbakká és prudensebbekké váltak, másrészt az MNB fokozottan felügyeli és szabályozza a piacot, ezért is vezeti be például a „fogyasztóbarát hitel” kategóriát.
A digitalizáció már-már közhelyszerűvé vált a bankoknál. Miben tudnak ezen a területen kiemelkedni a mezőnyből?
– Ezt természetesen nem árulhatom el, ám az biztos, hogy rengeteg a fejlődési lehetőség ezen a területen. Azt látni kell, hogy az Európai Unióhoz és főként Ázsiához képest nagyon nagy ezen a téren a lemaradásunk, és nincs még olyan egységes digitális platform Magyarországon, amelyet hatékonyan működtetni lehetne. Az MKB Bank élen kíván járni ezekben a változásokban, ez is indokolja a most zajló informatikai fejlesztéseket.
Mennyire tartanak a fintech cégek előretörésétől?
– A fintech cégek megjelenése sokakat aggodalommal tölt el, hiszen elvben a bankoktól vehetnek el ügyfeleket. Látni kell ugyanakkor, hogy ezek a cégek nem tudnak úgy működni, mint az Uber vagy az Airbnb, hiszen a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához nagyon jelentős tőke és háttér szükséges, komoly szabályozói követelményeknek kell megfelelni, amit nem lehet alkalmazások szintjén megoldani. A fintech cégek megjelenése viszont jelentős mértékben hozzájárulhat a pénzügyi szolgáltatások fejlesztéséhez: ezért mi nem riválisként, hanem partnerként tekintünk rájuk, és keressük az együttműködési lehetőségeket.
A terv az, hogy 2019-ig tőzsdére viszik a bankot. Mikorra lehet tőzsdeérett az MKB Bank?
– A tőzsdei bevezetéshez jó és hiteles befektetői sztori kell, amelynek része a rentábilis működés is. Az EU-val kötött megállapodásban is az szerepel, hogy a tőzsdére lépéshez két nyereséges évet kell produkálnunk, ehhez tartjuk is magunkat.
Ez akkor azt jelenti, hogy 2019-ben lépnek tőzsdére?
– Igen, várhatóan 2018 második fele és 2019 vége között történik meg a bevezetés.
A sikeres bevezetésnek viszont az is feltétele, hogy a tőkepiaci környezet is kedvezően alakuljon. Honnan lehet tudni, hogy két év múlva pont megfelelő lesz az alkalom a bevezetéshez?
– Bárhogyan is alakuljon a környezet, a tőzsdére lépést végrehajtjuk majd. Az persze igaz, hogy a külső környezet változásait nem lehet előre látni, ám nekünk az a dolgunk, hogy időben alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz. 2015 végén sem gondoltuk például, hogy a mezőgazdaság finanszírozási igénye jelentősen nő majd.
Elképzelhető-e, hogy a bank részvényeit Magyarországon kívül is bevezessék a tőzsdére?
– Jelen pillanatban magyarországi piacra lépésben gondolkodunk.
Középtávú tervként a dobogós hely elérését tűzték ki célul a magyar piacon. Hogyan lehet ezt megvalósítani?
– Úgy gondolom, hogy egy jó működési modellel, jól kialakított infrastruktúrával és a kínálkozó piaci lehetőségek kihasználásával a dobogós hely elérése közel sem lehetetlen feladat. Az MKB célja az, hogy az első számú digitális nagybank legyen Magyarországon, miközben több meghatározó területen – például a kkv-finanszírozásban is – az első három hely valamelyikén szerepeljen.
Univerzális nagybankból viszont már három működik Magyarországon, és nem tudni arról, hogy irányultságuk módosítását terveznék. Így tehát arra készülnek, hogy hosszabb távon utolérjék az OTP–K&H–Erste hármast?
– Igen.
Korábban kijelentette, hogy az MKB Bank nem vásárolja meg a Budapest Bankot. Elképzelhetőnek tartja, hogy az MKB bármilyen más formában együttműködjön az állami tulajdonban lévő Budapest Bankkal?
– Erre a kérdésre most nem tudok válaszolni. Azt viszont szeretném leszögezni, hogy a magam és a menedzsment elsődleges feladatának az MKB Bank felépítését tekintem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.