Földhőre váltana Kiskunhalas is

Mi a geotermia szerepe Magyarország klímapolitikájában?

– A 2020-ig szóló nemzeti megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv szerint a megújuló energia részarányát a hűtés-fűtés szektorban 18,9 százalékra kell növelni, az áramtermelésben 10,9 százalékra. A geotermia súlyát hangsúlyozottan növelni kell.

Mi a feltétele a vállalás teljesítésének?

– A geotermikus fejlesztéseknek egyedi megítélésben kellene részesülniük finanszírozói és szabályozási oldalon is. Egy-egy ilyen projektnek ugyanis a legelején a legnagyobb a geológiai, fúrási kockázata, és csak ezután derül ki, hogy a helyszínen valóban rendelkezésre állnak-e az erőforrások. A fúrás igen drága, és a költségei nem szakaszolhatók.

Milyenek a magyarországi lehetőségek?

– Magyarország geotermikus adott­ságai jóval meghaladják a világátlagot. Itt főleg a termálvizek direkt felhasználása jöhet szóba, elsősorban a távfűtésben, a fürdők esetében és a mezőgazdaságban. Példák már vannak, de az adottságok kihasználása még csekély. A geotermális energia alkalmas lenne hazai környezetben bizonyos mennyiségű áram előállítására is, de még nincs ilyen erőmű Magyarországon.

[caption id="" align="alignleft" width="481"] Kovács Péter, az EU-Fire Kft. stratégiai igazgatója Fotó:MW[/caption]

Mi lendíthene a projekteken?

– Leginkább a szemlélet megváltoztatása. Fel kell ismerni, hogy a megújuló energia nem azonos a zöldenergiával. Például a biomassza felhasználásakor ugyanúgy sok üvegházhatású gáz, főként szén-dioxid szabadul fel, mint a fosszilis energiahordozóknál. Szabályozási oldalról több módon lehetne segíteni a geotermikus energetikai fejlesztéseket. Ilyen segítség például a geotermikus alapú távhő termelői árának specifikus szabályozása és hosszú távú meghatározása, a hatósági áramátvételi árrendszer (KÁT) finomhangolása, az állami példamutatás vagy az, hogy érdekeltté tesszük a távhőszolgáltatókat a megújulókra való átállásra.

Mi lenne az állami példamutatás?

– Többek között az, hogy a középületek felújításánál előírás lenne a zöldenergia, például a geotermia alkalmazása.

Mi akadályozza a geotermia hazai fellendülését?

– Fontos lenne egy geológiai-fúrási kockázatokat kezelő állami vagy uniós garanciaalap, esetleg biztosítási rendszer létrehozása és működtetése. A projektfejlesztők megoszthatnák a geotermikus beruházások elején jelentkező geológiai-fúrási kockázatokat. Német, francia, holland, olasz vagy izlandi tapasztalatok szerint egy ilyen alap jelentősen segítheti a geotermikus projektek számának növekedését, hiszen így számos projekt egyszerre is elindulhat. Ugyanakkor a pénzügyi befektetők is részben mentesülnének a műszaki-geológiai kockázatoktól, ami nagymértékben növelné a befektetési-finanszírozási kedvet.

Meddig tart egy ilyen projekt megtérülése?

– Az, hogy pénzügyileg racionális-e egy ilyen projekt, sok tényezőtől függ. Az elérhető termálvíz hozama, hőmérséklete, a geológiai adottságok, a szükséges vezetékrendszerek hossza, a hőközpontok elhelyezkedése, helyszíni és másodlagos hasznosítási lehetőségek vagy a támogatások rendelkezésre állása egyaránt kulcstényező. Egy közepes város távfűtési rendszere 10-12 évnyi üzemidő alatt már kitermeli az akár 25-40 évig is működtethető rendszer költségét. Jelenleg már közel kéttucatnyi magyar településen hasznosítják a föld hőjét a távhőrendszerben, és szakértők szerint további legalább 20-25 településen lenne erre mód, gazdaságosan.

Az EGT Alap támogatásával éppen most folyik egy kutatófúrás Kiskunhalason, amely azt vizsgálja, hogy hogyan válthatja fel a geotermális energia a most használt földgázt a város távhőrendszerében. Az egyedi ingatlanoknál használt geotermikus hőszivattyús megoldások kellően átgondolt tervezés mellett 8-10 év után már hasznot termelnek a tulajdonosnak.

Milyen eszközökkel gyorsítható a megtérülés?

– Egyedi ingatlanoknál javíthat a mutatókon, ha a rendszert napelemekkel kombináljuk, megfelelő fűtésrendszert építünk ki, és a fűtés mellett kihasználjuk a nyári hűtési lehetőséget is. A távhőszolgáltatásnál sokat segítene, ha az állam felismerné, hogy a geotermiának nem a támogatott, hanem az állami támogatás nélküli gázárnál kell olcsóbbnak lennie. Szükség lenne hosszú távú, rögzített árú hőátvételi szerződésekre, és annak anyagi elismerésére is, hogy ez a technológia más megoldásoknál jóval kevésbé terheli a környezetet.

Melyek a területen a legkorszerűbb technológiák, és van-e ezekre hazai példa?

– A legkorszerűbb technológiák és berendezések – mint a mélyfúrás, a hőcserélők vagy szivattyúk – elérhetők Magyarországon is. Sőt már olyan technológiák fejlesztése is folyamatban van, amelyek a régiónkban egyedülállóak. Ilyen például az EGS-rendszer, amelynek első régiós demonstrációs projektjét cégünk fejleszti a dél-alföldi Mezőkovácsháza térségében az Európai Bizottság NER300 programja támogatásával.