Amiért még szükség van készpénzre

Lényeges átalakulás előtt állnak a fizetési rendszerek Európában. Azzal, hogy a digitális forradalom egyre gyorsabb és kényelmesebb eszközöket kínál fel a tranzakciók lebonyolítására, úgy tűnik, a készpénznek már nincs jövője. Hiba lenne azonban leírni a bankjegyek és érmék gazdaságban betöltött szerepét.

Egyre több nem készpénzalapú megoldás jelent meg az elmúlt években. A hitelkártyák, online utalások és a közvetlen beszedési megbízások igen elterjedtek. Mostanában pedig az okostelefonokkal történő digitális fizetési megoldások és a mobiltárcák is egyre jobban teret nyernek. A potenciálisan diszruptív innovációk, mint a megosztott könyvelés technológiája, azt jelzik, hogy további alapvető változások történhetnek a jövőben.

Ezen új megoldásoktól függetlenül számos tanulmány érvel a készpénz felszámolása mellett. A készpénz nélküli társadalom hívei három táborba oszthatók.

Az első tábor az úgynevezett aranycsinálóké, vagyis azoké, akik felül akarnak kerekedni azokon a korlátokon, amelyeket a kamat zéró alsó határa (zero lower bound, ZLB) képez a monetáris politika szempontjából. A második táborba a jog és a rend hívei tartoznak, akik az illegális tevékenységek fő kifizetési módját kívánják megszüntetni. A harmadik csoport a fintech szövetség, vagyis a pénzügyi technológiák körül csoportosuló tábor, amely arra számít, hogy jelentős üzleti lehetőségeket nyújt majd a készpénztárolás, -kibocsátás és -kezelés magas költségeinek felszámolása, amivel a pénzügyi szektor még szembesül.

A készpénzmentes környezet bevezetésének érve azonban nem állja ki a próbát. Kezdjük az aranycsinálók érvelésével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kamat hatékony alsó határa különbözik a ZLB-től. Valójában a negatív kamatok beváltak anélkül, hogy a készpénz előtérbe került volna, különösen, amikor azok közvetlen eszközvásárlással, hosszú távú hitelműveletekkel és előremutató iránymutatással voltak kombinálva.

A jog és rend táborának érvelése a készpénz betiltása mellett sem állja ki a próbát. Értékőrzőként és fizetési eszközként a készpénz fontos társadalmi funkciót tölt be sok jogkövető állampolgár számára. Javasolná bárki is a luxusautók vagy drágakövek tulajdonlásának betiltását azért, mert a bűnözők szívesen vásárolnak ilyen termékeket?

Végezetül a fintech szövetség azt állítja, hogy az innovatív digitális fizetési megoldásokkal egyszerűbbé tudja tenni a pénzügyi tranzakciókat. Az viszont nyitott kérdés, hogy a még mindig igen erősen fragmentált digitális fizetési szektor jobban fogja-e segíteni a vásárlókat, mint az ezen fizetési megoldásokat nyújtó cégeket.

Van még egy nagyobb probléma a készpénzmentes társadalom melletti érvekkel kapcsolatban: a legtöbb ember, legalábbis az eurózónában, nem akar készpénzmentességet. Egy még nem publikált EKB-felmérés szerint, amely 65 ezer eurózónabeli véleménye alapján készült, a pénztári tranzakciók közel 80 százaléka készpénzzel történik, valamint értékben a fizetések több mint fele készpénzben bonyolódik le. Vagyis az emberek továbbra is erősen ragaszkodnak a készpénzhez.

Valójában a készpénz iránti teljes kereslet növekedésének szintje meghaladja a nominális GDP-növekedés mértékét. Az elmúlt öt évben az euróbankjegyek átlagos éves növekedési rátája 4,9 százalék volt érték, illetve 6,2 százalék darab szerint.

Ezek az adatok megerősítik az EKB e kérdésben képviselt semleges álláspontjának helyességét, amely mind a készpénzzel történő, mind a készpénzmentes fizetéseket lehetővé teszi. Ez a megközelítés négy alapvető elven nyugszik: a technológiai biztonságon, a hatékonyságon, a technológiai semlegességen és a felhasználó azon szabadságán, hogy eldöntheti, milyen fizetési módot akar használni a tranzakció során.

Az EKB továbbra is biztosítja majd a bankjegyeket. Emellett elő fogja segíteni a kiskereskedelmi fizetési megoldások integrált, innovatív és versengő piacának további fejlődését az eurózónában. Ha egy napon a készpénzt elektronikus fizetési eszközök váltják fel, akkor ennek a döntésnek az emberek akaratát és nem a lobbicsoportok erejét kellene tükröznie.

Copyright: Project Syndicate, 2017

www.project-syndicate.org