Programozd a jövőd!

Jelentős ünnep a magyarországi informatikusképzés „digitális könyvében” 2017. június 19.: ekkor jelentették be négy globális informatikai vállalat és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közötti együttműködés létrejöttét. A cél, hogy huszonegy felsőoktatási intézmény igényeivel összehangoltan még értékesebb, még inkább piacképes végzettséget adó informatikai képzési programcsomagokat állítsanak össze a felek, és segítsék a felsőoktatási rendszerbe történő beépíthetőségüket. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében megvalósuló projekt a remények szerint segít enyhíteni az informatikushiányt is.

Arról, hogy hány informatikus hiányzik a hazai munkaerőpiacról, a néhány ezertől a százezerig terjedő skálán oszlanak meg a becslések (az igazság valahol középen, néhány tízezernél lehet). Egészen biztos ugyanakkor, hogy az IT-tudás nagyban javítja a munkaerőpiaci esélyeket, és nem csupán Magyarországon: az Eurostat adatai szerint 2016-ban az IT-végzettséggel rendelkezők 91 százaléka el tudott helyezkedni az EU-ban. A magyar szakemberek 97 százalékának volt munkája, ez megegyezik a németországi mutatóval (és csupán Málta büszkélkedhet magasabb, 98 százalékos rátával). Miközben az informatikusok válogathatnak, a vállalkozások egyre nehezebben találnak szakembert: 2016-ban az EU-ban működő összes vállalkozás mintegy tizede próbálkozott IT-specialista felvételével. A próbálkozók több mint 40 százaléka –szintén az Eurostat adatai szerint – nehézségekről számolt be.

Nem véletlenül váltak hiánycikké az informatikusok. A 21. században az informatikus nagyjából megfelel annak, ami az előző két-három században a mérnök volt: ő az, aki nélkül elképzelhetetlen a gazdasági fejlődés, a GDP-növekedés, az innováció. És ahogy az évszázadok során a mérnökök egyre több területen tűntek fel, úgy az informatikusok is újabb meg újabb területeket hódítottak és hódítanak meg – néhány év alatt. Új, javarészt interdiszciplináris szakmák jelentek meg: az egészségügyi vagy a gazdaságinformatikusok mellett vannak már sportadattudósok is, és a sort hosszan folytathatnánk.

Ezért is üdvözlendő, hogy a kormány a piaci szereplők bevonásával igyekszik elérni, hogy több fiatal vehessen részt IT-képzésben, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, hogy a megszerzett tudás piacképesebb legyen, röviden: hogy a digitális átalakulásban Magyarország trendszetter legyen, ne csupán a követők mezőnyét erősítse. A program keretében cégünk jól bevált képzéseket, tudást kínál, szakembereink hosszú évek óta tartanak intenzív tanfolyamokat, sőt a tehetséges fiatalok számára a duális képzéshez hasonló programot egyaránt szervezünk.

A következő tanévtől elérhető kurzusok több szintet fognak át: a rendszer-adminisztrációs szakértői, a fejlesztői, és a 21. század legszexibb foglalkozásának titulált adattudósi képzés közül választhatnak a jelentkezők. Ezeken a tanfolyamokon a felhőalapú technológiának is köszönhetően a legújabb, legmodernebb megoldásokat ismerik meg a résztvevők, akik a világ összes országában elismert bizonyítványt szerezhetnek. A program utat nyit arra is, hogy még szorosabbá fűzze az egyetemek és a vállalatok együttműködését. Lehetőség nyílik laborkörnyezet létrehozására, amellyel akár innovatív IoT (dolgok internete) szcenáriókat lehet kialakítani. A programon részt vevők az uniós támogatásnak köszönhetően térítésmentesen tehetnek szert olyan tudásra, amely akár 20-30 százalékkal is növelheti diplomájuk értékét.

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – mondta Széchenyi. Meggyőződésem, hogy ennek szellemében járunk el, amikor összefogunk, hogy a 21. század meghatározó tudása naprakész formában, minél több magyar fiatal birtokába kerülhessen.