Az új BUBOR rendszer első éve a célnak megfelelően aktívabb piacot hozott

A BUBOR-kamatok már egy éve kötelező érvényű árjegyzési rendszeren alapulnak

A bankközi kamatok között kitüntetett szerepű BUBOR jegyzések a változó kamatozású hitel- és betéti szerződések, valamint a derivatív pénzügyi termékek árazásának alapjaként kiemelt szerepet töltenek be a hazai gazdaságban. Mivel közel az éves magyar GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazódik a BUBOR alapján, ezért a monetáris kondíciók szempontjából is kulcsmutatóról van szó.

A BUBOR csak akkor lehet megbízható árazási alap, ha megjelenít minden releváns piaci információt. A pénzügyi termékek szempontjából legfontosabb lejáratokon a jegyzések 2016 áprilisáig egyre erősebben beragadtak, így a jegyzés megbízhatósága kérdésessé vált. A 3 hónapos BUBOR esetében évről-évre nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor a BUBOR nem változott (2004: 12%; 2008: 35%; 2012: 64%; 2016 májusáig a napok 95%-ban nem mozdultak a jegyzések).

A kamatok beragadásának több oka volt:

Bár a BUBOR-hoz kapcsolódó szabályok és elvek elmúlt években végrehajtott módosítása (trimmelési módszertan, futamidők, magatartási kódex, transzparencia, stb.), valamint a kamatjegyző banki panelméret bővítése fontos lépés volt a jegyzések fejlesztése érdekében, ezek a lépések sem erősítették érdemében a BUBOR információtartalmát. A probléma gyökere az volt, hogy lényegében nem voltak piaci tranzakciók a fedezetlen piac hosszabb lejáratain, így a piac árfeltárási funkciója nem is támogathatta a jegyzési tevékenységet.

A BUBOR jegyzések megalapozottságának növelése érdekében az MNB kezdeményezésére 2016 májusától a BUBOR Szabályzat módosítására, a jegyzési rendszer átalakítására került sor, amit a Magyar Forex Társasággal (MFT) és a panelbankokkal folytatott többkörös egyeztetés előzött meg. A változtatások eredményeként a régiós mintához hasonló, kötelező érvényű jegyzéseken alapuló rendszer jött létre, mely növeli a jegyzett kamatok jelentőségét és a piaci tranzakciók szerepét. Az új szabályzat értelmében a BUBOR fixing 11 órai publikációját követően a panelbankok 15 percen át kereskedhetnek egymással a beadott BUBOR jegyzéseiknek megfelelő kamatlábon. A rendszer 2016. május 2-től 9 BUBOR-jegyző panelbank részvételével indult el, amihez a nyár folyamán további 3 intézmény csatlakozott.

Az adminisztrátori funkció MNB-hez kerülése is hozott változtatásokat

Az MNB 2016 őszén átvette a Magyar Forex Társaságtól a BUBOR, a BIRS és a HUFONIA Swap Index adminisztrátori szerepét. A benchmarkok adminisztrációjával kapcsolatos feladatok ellátására az MNB-n belül megalakult a Referenciamutató Jegyzési Bizottság (RJB). Nem szavazó állandó meghívottként a Magyar Forex Társaság és a Magyar Bankszövetség képviseletében piaci szereplők is részt vesznek az üléseken, hogy a benchmarkok készítői és felhasználói is tudják jelezni javaslataikat az adminisztrátor felé.

Az RJB eddigi tevékenysége során a legjobb nemzetközi gyakorlat alapján, a hazai viszonyokat is figyelembe véve, több változtatás is történt a Szabályzatokban:

Ezek mellett a Bizottság több helyen pontosította a szabályzatokat és az etikai kódexet, illetve iránymutatást adott egyes értelmezési kérdések tisztázásához is. A Bizottság folyamatosan nyomon követi a referenciamutatók mögötti piacokon tapasztalt fejleményeket is.

A változások eredményeként nőtt a piaci forgalom

2016 folyamán historikus összehasonlításban relatíve magas volt a fedezetlen bankközi piac forgalma. Az ügyletkötések többségét továbbra is a legrövidebb (overnight) futamidőn hajtották végre a piaci szereplők. Az overnight futamidőn a korábbi évekhez hasonlóan minden kereskedési napon történt ügyletkötés, de 2016-ban az ügyletkötések átlagos összege magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Az új jegyzési rendszer hatására a hosszabb futamidőkön erősödött a forgalom, így 2016-ban a leginkább releváns 3 hónapos futamidőn csaknem dupla annyi fedezetlen bankközi ügyletet kötöttek a piaci szereplők, mint egy évvel korábban.

A csoporton belüli tranzakciók kiszűrésével a forgalom emelkedése még látványosabb volt, hiszen 2016 májusa előtt ebben a szegmensben az 1-3 hónapos futamidőn nagyon visszafogott volt az aktivitás.

2016 során a fedezetlen bankközi forgalom megközelítőleg 45 százaléka a BUBOR-t jegyző bankok közt zajlott. Az új jegyzési rendszer bevezetése óta a kamatjegyző bankok 1 hónapos futamidőn 110 milliárd, 3 hónapos futamidőn pedig 65 milliárd forint összegű ügyletkötést hajtottak végre, illetve érdemes megjegyezni azt is, hogy a panelbankok mindegyike kötött ügyletet. Az ügyletek nagy része a kötelező minimális ügyletmérettel (1 hónapos ügylet esetében 100 millió forint, 3 hónapos ügylet esetében 50 millió forint) jött létre, de voltak lényegesen nagyobb, milliárdos összegű tranzakciók is.

A forgalom az év végén érte el csúcspontját, és bár 2017 februárjától csökkent, továbbra is magasabb, mint a reform előtt.

Az elmúlt egy évben a BUBOR mögötti tranzakciók fellendülése érdemi változásokat hozott az egyedi jegyzések és a BUBOR alakulásában, információtartalmában is. A cikksorozat második részében ezekkel a változásokkal foglalkozunk.