Kétarcú magyar innováció

Májusban jelent meg az EU legfrissebb innovációs teljesítménytáblája, amelyen valamennyi vizsgált mutató együttes értékelése szerint az előző évhez képest két hellyel előreléptünk az EU-országok között. Ez azonban így is csak a 21. helyre volt elég.

A jelentés négy csoportra osztja az országokat: a vezető innovátorok, az erős innovátorok, a mérsékelt és a gyenge innovátorok csoportjára. Magyarország – a V4-csoport többi országával együtt – a mérsékelt innovátorok között található. Csak két ország, Románia és Bulgária tartozik a gyenge innovátorok csoportjába.

A vezető innovátorok listáját Dánia és Finnország, az erős innovátorokét pedig Ausztria és Belgium vezeti.

Érdemes az általános helyezésen túl megvizsgálni az egyes részterületeken nyújtott teljesítményünket is. A vizsgált tényezők között Magyarország leggyengébben a humán erőforrások tekintetében teljesít. Csak két ország, Románia és Horvátország van mögöttünk. Ez a pozíciónk nem javult 2017-hez képest, a csehek viszont egy hellyel előreléptek, és a V4-ek között a legjobb a pozíciójuk.

Rosszul állunk – a 24.-ek vagyunk – az úgynevezett intellektuális vagyon vonatkozásában is, ahova a bejegyzett szabadalmak, saját védjegyek és formatervek tartoznak. A V4-ek között Csehország és Lengyelország is megelőz bennünket. Rossz a helyezésünk az innovációt végrehajtó cégek aránya tekintetében az összes vállalkozás között: itt ugyancsak a 24. hely a mienk. A V4-en belül ebben a kategóriában nálunk rosszabb teljesítménye csak Lengyelországnak van.

Jól állunk viszont a széles sávú internet kiépítettségének tekintetében – a 18.-ak vagyunk –, megelőzve Szlovákiát és Csehországot, de még Ausztriát is. Az élen Dánia, Svédország és Finnország található.

Az úgynevezett vállalati együttműködések – például a vállalatok és az állam között – tekintetében a 16. helyen vagyunk, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát.

Összefoglalva a teljesítményünket, azt mondhatjuk, hogy bár az előző évhez képest sikerült két hellyel javítanunk az EU-n belüli innovációs pozíciónkat, a meglévő gyenge pontjaink, elsősorban a humán és az intellektuális vagyon, továbbá az innovatív vállalkozások alacsony aránya rontja az esélyeinket a további előrelépésre az innovációs listán, és az innovációalapú versenyképesség javítására.

Ezért fontos az az irány, amely a versenyképességi tanácsban körvonalazódik: intenzív befektetésre van szükség a humán vagyonba, különösen a felnőttképzés, az állandó tanulás általánossá tételébe, valamint az innovatív cégek arányának növelésébe valamennyi cégtípusban. A tudásberuházás azért kulcsfontosságú, mert hiába költünk akármilyen sokat gépi és technológiai beruházásokra, ha nincs, aki a korszerű berendezéseket hatékonyan tudja működtetni, illetve ha nincs elegendő új ötlettel, új megoldással rendelkező vállalkozás.

A sikernek természetesen további feltételei is vannak.

Például ilyen az elérhető kedvező finanszírozás, valamint az innovációt erőteljesen támogató, a cégeket, különösen a kicsiket a felesleges bürokráciától megszabadító állami működés. Szükség lenne továbbá az úgynevezett hármas spirál (Triple Helix) innovációs rendszer kialakítására és sikeres működtetésére. Ez az állam, a vállalatok és a felsőoktatás harmonikus, kiegyensúlyozott, egyenlő partnerként való együttműködése.

Ez a feltétele a nyitott innovációnak is, amely nélkül – főleg egy kis ország – nehezen tud jobb innovációs eredményeket elérni. A nyitott innováció lényege, hogy az egyes intézmények, szervezetek nem egyedül, saját erőforrásaikra támaszkodva innoválnak, hanem a pénzügyi és humán erőforrások lehető leghatékonyabb hasznosítása érdekében együttműködnek egymással.

Végül fontos kitérni még egy lényeges kérdésre:

az EU tagországainak innovációs teljesítményét nemcsak egymáshoz viszonyítva érdemes elemezni, hanem az EU egészének eredményeit más versenytárs országokéval is célszerű összevetni.

A tágabb kitekintés pedig azt jelzi, hogy az EU nemcsak Európában, de a világban is lemaradóban van az innovációs eredmények tekintetében. Svájc teljesítménye nemcsak az EU-s átlagot haladja meg, de az EU legjobban teljesítő országáét, Svédországét is. A legjobb innovációs teljesítményt a világban 2017-ben Dél-Korea mutatta fel. Összefoglaló innovációs mutatója az EU-hoz képest 23,7 százalékkal magasabb. Kanada, Ausztrália, Japán és az USA szintén jobb eredményt ért el az EU-nál.

Ha nemcsak az egyéves adatot, hanem a fejlődés gyorsaságát is nézzük, például Kína, amely innovációs teljesítményét tekintve most még az EU után következik, sokkal gyorsabban fejlődik, mint az unió. Ez arra is rámutat, hogy az EU versenyképessége a jövőben még romolhat is ezen országokéhoz mérve.

Az EU-országok például az IMD versenyképesség-kutató listáján már most sincsenek az elsők között, itt az első három helyen 2018-ba az USA, Hongkong és Szingapúr található. Svájc az ötödik, Dánia a hatodik, Svédország a kilencedik helyen van.

Fontos tehát, hogy a készülő magyar versenyképességi stratégia mire helyezi majd a hangsúlyt. Egyrészt nyilvánvaló, hogy tudásberuházások nélkül nincs reményünk az előrelépésre. Másrészt azt is fontos látni, hogy a nemzetközi innovációs együttműködésben keresnünk kell a kapcsolatokat az innováció területén is a gyorsan haladó Kínával és az EU-nál jobb teljesítményt nyújtó többi országgal. A nyitott innováció keretében az ilyen együttműködések alkothatnák a megvalósítandó innovációs hármas spirál negyedik, nemzetközi elemét.