Mit ad hozzá a Jaguar-beruházás a magyar gazdaság versenyképességéhez?

A Jaguar cég 2019 elején nyitja meg legújabb fejlesztőközpontját Magyarországon. A brit vállalatot tíz évvel ezelőtt vásárolta meg az indiai Tata Motors. A cég azóta nagy nemzetközi hálózatot épített ki. Nagy-Britannián kívül vannak részlegei Írországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Kínában. Legújabb termelőbázisát a szlovákiai Nyitrán nyitotta meg, az induláskor 1500 munkavállalóval.

Az utóbbi időben azonban – részben a piaci bizonytalanságok, kínai értékesítéseinek csökkenése és a dízelmotorokkal kapcsolatos szigorodó környezeti szabályozás miatt – a Jaguar üzleti eredményei romlottak. Az értékesítés 13 százalékos csökkenésével működése veszteségessé vált, a cég ezért általános költségcsökkentési tervet dolgozott ki. Ennek egyik jeleként brit részlegeinél már időszakos leállások és elbocsátások is voltak. A brit gazdasági elemzők szerint az eddigi ezerfős elbocsátást újabbak követhetik. Nehezíti a cég életét a Brexit miatti bizonytalanság is.

A társaság előremenekülési stratégiájának része, hogy gyártási és fejlesztési telephelyek létrehozásával elindult régiónk felé. Ezzel egyrészt jelentős költségmegtakarítást érhet el, másrészt megerősítheti jelenlétét az EU-ban a Brexit utánra.

A budapesti telephelyről a brithez képest alacsony munkaerőköltségek mellett a rendkívül alacsony társasági adó és a kapott állami támogatás miatt döntött. Az azonban kétséges, hogy a bejelentett száz mérnöki pozíciót valóban fel tudja-e magyar mérnökökkel tölteni. A jól képzett mérnök Magyarországon, ahogyan azt a már nálunk működő autógyárak munkaerő-problémái is jelzik, hiánycikk. A cégek már most is egymástól csábítják el az embereket, sőt otthoni részlegeikbe is előszeretettel toboroznak magyar szakembereket.

Nagy tehát a valószínűsége, hogy a cég kénytelen lesz azokból a környező országokból toborozni munkaerőt, ahol alacsonyabbak a bérek, mint nálunk.

Elsősorban Ukrajna és Románia jöhet szóba, mivel a szlovák bérek szintje már magasabb a magyarnál. Egyébként a Jaguar a nyitrai gyárában is súlyos munkaerőhiánnyal küzd. A többi között Magyarországról, Esztergomból is próbál munkaerőt csábítani Nyitrára.

A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából az új fejlesztőközpont, főleg ha külföldről érkező mérnökökkel dolgozik, nem számít előrelépésnek.

A nálunk dolgozó szakemberek a brit kutatóközpont által irányított fejlesztőmunkába fognak bekapcsolódni. A nemzetközi tapasztalatok, a szakmai együttműködés új tudást hoz Magyarországra, ami elsősorban akkor lesz előnyös, ha nem túlzottan specializált, hanem más ágazatokban is használható, konvertálható tudás lesz, és ha ez a tudás itt is marad Magyarországon. A budapesti telephely hosszabb távú léte és eredményei azonban nyilvánvalóan attól függnek majd, hogy sikerül-e a Jaguarnak a tervezett technológia és termékváltással megőriznie nyereségességét és versenyképességét.

Természetesen az autóipar egészének piaci helyzete is hatással lesz ennek a részlegnek a sorsára. A magyar gazdaságra gyakorolt hosszabb távú pénzügyi hatást pedig csak úgy tudnánk számszerűsíteni, ha elvégeznénk egy hatékonysági elemzést a Jaguarnak adott állami támogatás várható megtérülésével kapcsolatban.