Az Európai Bizottság új adójavaslata

A 2009 óta hatályban lévő lisszaboni szerződés értelmében az Európai Unió működése gyorsabbá és hatékonyabbá vált, mivel azóta számos uniós szakpolitika esetében minősített többségi szavazással és nem egyhangúlag hozzák meg a döntéseket.

De ahogy a menekültek EU-n belüli elosztására vonatkozó mostani kísérleteknél is megfigyelhető, néhány esetben, különösen, amikor a nemzeti szuverenitás alapvető kérdése merül fel, a kisebbségbe kerülő tagállamok nincsenek felkészülve a többségi döntés alkalmazására, vagy nem is hajlandók annak végrehajtására. Mindamellett az Európai Bizottság mostani tervezete egy újabb olyan területre vonatkozik, amely a szuverenitás alapvető kérdését érinti.

Sok éven át néhány EU-tagállam elutasította, hogy teljes mértékben részt vegyen az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Továbbá miután az uniós adópolitika még mindig egyhangúságot követel meg, minden egyes tagország vétójoggal bír ezen a területen. Emiatt természetes, hogy az EU ezen a területen is minősített többségi szavazást szeretne bevezetni. A gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyekért felelős EU-biztos, Pierre Moscovici új javaslata szerint ha a tagállamok 55 százaléka – amennyiben az EU népességének legalább a 65 százalékát lefedik – támogat egy új adóintézkedést, akkor azt elfogadnák.

Első ránézésre a jelenlegi helyzetben természetesen szükség van az EU megerősítésére adóügyekben, hogy az unió végre orvosolhassa e terület jelentős hiányosságait.

Mégis, amint a minősített többségi szavazást bevezetik az adócsalás és adóelkerülés megfékezésének eszközeként, ez a szavazási mód a jövőben majd minden adóintézkedésre vonatkozni fog.

Ez nem puszta feltételezés. A bizottság kinyilvánított célja, hogy a minősített többségi szavazást minden olyan adópolitikai kezdeményezés esetében alkalmazzák, amely „szükséges az egységes piac és a tisztességes, kompetitív adózás érdekében”. Egy ilyen homályos megfogalmazás mindenféle beavatkozás előtt megnyitja az utat.

Javaslatának további igazolásaként Moscovici arra is rámutatott, hogy így többletbevételekre is szert lehetne tenni az új pénzügyi tranzakciós és digitális adók révén. Mindkét adót lehetséges opcióként nevezi meg a bizottsági tervezet. A jövőben majd kiderül, hogy ezek a speciális adók megfelelnek-e a bevezetésüket támogatók elvárásainak. Még ha ez nem is így lesz, a korábbi tapasztalatok azt jelzik előre, hogy a bizottság az új szavazási szabályt minél több, „Európát illető” adóbevétel elérésének biztosítására fogja használni, bármilyen eszközök révén.

Az Egyesült Királyság küszöbön álló, EU-ból való kilépése drámaian meg fogja változtatni a minősített többség elérésének feltételeit adóügyekben.

Az Egyesült Királyság az EU népességének 39 százalékát lefedő észak-európai országok közé tartozik, amelyek jellemzően ellenzik a protekcionista intézkedéseket, az adóemeléseket és a súlyosan eladósodott tagállamoknak a transzfereket. Összehasonlításul: a transzfereket és az adókat jellemzően támogató mediterrán tagországok az EU népességének 38 százalékát adják.

Ezek az arányok olyanok, mint amilyennek lenniük kell. A lisszaboni szerződés értelmében a minősített többség feltételeit úgy alakították ki, hogy mind az északi, mind a déli tagállamok rendelkezzenek a blokkoló kisebbség lehetőségével, amihez az EU népességének legalább a 35 százalékát kell lefedniük. Ha az északi tagállamok összefognak, akkor bármilyen, érdekeikkel szembenálló kezdeményezést meg tudnak akadályozni.

A Brexit után azonban az északi országok már csak az EU népességének 30 százalékát fogják kitenni, miközben a déliek részesedése 43 százalékra emelkedik. Más szóval, az északi államok már nem rendelkeznek majd vétójoggal.

Tovább súlyosbítja a helyzetet számukra, hogy a közelgő májusi európai parlamenti választás után hasonló eltolódás történik majd az Európai Parlamentben, amely nagyobb beleszólást kapna az adózási kérdésekbe, ha a bizottság javaslatát elfogadják.

A valódi céljainak megfelelően kell kezelni a bizottság javaslatát: az bújtatott módon a szuverén államok fiskális kompetenciájának aláásására vonatkozó kísérlet. Az erőviszonyok EU-n belüli újraosztásával mindenki számára egyértelművé válik: nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy kijelentsük, magasabb adókra számíthatunk a jövőben. Még ha az északi tagállamok nemzeti parlamentjei egységesen elleneznék is az adóemeléseket, akkor sem fogják tudni blokkolni azt. Ráadásul a szuverenitás elvesztése, illetve az északi államok előnytelen helyzete miatti ellenreakciók előbb vagy utóbb magával az EU-val szemben fognak megnyilvánulni.

Ennek fényében az adópolitika minősített többségi szavazás alá vonását tartalmazó bizottsági javaslat nemcsak szembemegy az egyre szorosabb uniót megvalósítani kívánó, már eleve megtépázott törekvésekkel, hanem veszélyezteti az eddig véghezvitt, sikeres integrációt is. Látható, hogy a bizottság keveset tanult az elmúlt két és fél év Brexit-vitájából. Ezzel a legújabb kezdeményezésével továbbra is az euroszkeptikusok malmára hajtja a vizet.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org